A Köztársasági Statisztikai Intézet a kormány meghagyása alapján újabb kutatást végez, hogy megállapítsa, hogyan alakult az alapélelmiszerek árszerkezete a kiskereskedelmi láncok üzleteiben az év első felében. Hasonló felmérést végeztek tavaly is, amikor arra az eredményre jutottak, hogy a kereskedelmi árrés közel sem olyan magas, mint amilyenről akkor a Szerb Nemzeti Bank a saját ellenőrzése alapján beszámolt.
A Hivatalos Közlönyben a napokban jelent meg az a határozat, mely szerint az országos statisztikai hivatalnak kiegészítésként 6.000.000 dinárt hagytak jóvá a költségvetési tartalékból, hogy elvégezhesse a kereskedelmi haszonkulcs alkalmazásával kapcsolatos kutatást. A Nova ekonomija szaklap érdeklődésére a statisztikai intézet illetékese csak annyit válaszolt, hogy a vizsgálódás tárgyául a kiskereskedelmi láncok kínálatában szereplő alapélelmiszerek ára szolgál. A statisztikusok kimutatása szerint tavaly január és április között a kiskereskedésekben a bruttó marzs a megfigyelt élelmicikkek esetében átlagban 14,9 százalék volt. Ugyanakkor a gyártók árrésének átlaga 2023 első felében 54,1 százalékot tett ki, tehát 3,6-szorosa volt a kiskereskedelmi árrésnek.
A statisztikai hivatal vizsgálódásán kívül egy másik kutatás is folyamatban van, ennek keretében a Konkurenciavédelmi Bizottság (azaz gazdasági versenyhivatal) annak jár utána, hogy mi a helyzet az alapélelmiszerek piaci konkurenciája ügyében. A felmérés a 2018–2022. évi időszakra vonatkozik, és kiterjed a gyártókra, feldolgozókra, beszállítókra, nagy- és kiskereskedőkre.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
