Ha az EU a továbbiakban is tétovázik, ráadásul továbbra is döcögve halad a megmerevedett szerkezetű, túlbürokratizált gazdasága, s nem jut elég pénz a növekedés finanszírozására, akkor biztosan lemarad a globális versenyben, különösképpen az Egyesült Államok és Kína mögött. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, hatalmas összegeket kell fordítania versenyképessége növelésére. A technológia és a digitális ágazat több területén máris behozhatatlannak tűnik a lemaradás, de másik „pályákon”, amelyekhez a mesterséges intelligencia is tartozik, adottak még a lehetőségek a felzárkózásra.
Erre a következtetésre jutott Mario Draghi olasz exkormányfő, az uniós jegybank (ECB) korábbi elnöke abban a terjedelmes elemzésben, amelynek elkészítésére tavaly kérte fel a brüsszeli székhelyű Európai Bizottság (EB). Az Európa versenyképességének jövője című tanulmányban több ajánlást fogalmazott meg a helyzet javítása érdekében. A legfontosabb követelménynek az innovációs szakadék eltüntetését nevezte, különös tekintettel a fejlett technológiák területén, mivelhogy – mint fogalmazott – az EU megrekedt egy „statikus ipari struktúrában”.
Az unió egyik kulcsfontosságú testületeként működő EB egyebek mellett arra várt választ, hogy mit kell tennie a 27 tagországból álló közösségnek a versenyképessége növelése, erősítése érdekében. A szeptember elején bemutatott több száz oldalas tanulmányt Draghi akkor tette le az asztalra, amikor az EB új ötéves mandátumára készül. Az új összetételű testület várhatóan két hónapon belül kezdi meg munkáját, élén az újraválasztott Ursula von der Leyen elnökkel.
A dokumentum szerint az EU-nak új iparstratégiát kell követnie, amely javítja a kulcsfontosságú ágazatok versenyképességét és bőséges állami támogatással fel is gyorsítja azokat kezdve a digitalizációtól a zöldátmenetig. Mindezt főként (a nemzetállami helyett) egy egységes, és az EU-prioritásokra épülő iparpolitika keretében, központi koordinálással kell megvalósítani, a tagországok közös pénzügyi támogatásával.
A jelentésből kiderül, hogy az EU-nak évente 700-800 milliárd euróval kellene növelnie a magán- és állami finanszírozású beruházásokat, hogy ne maradjon le globális versenytársai mögött. A szükséges összeget a társállamok által közösen igényelt hitelekből, vagy pluszbefizetéseiből biztosítanák.
A friss pénzt részben a gazdaság digitalizálásába és karbonmentesítésébe kellene áramoltatni, részben más területekre.
A termelékenység javítása szintén prioritás, hiszen enélkül az EU jócskán lemaradva kullogna az USA és Kína után.
Draghi szerint nemcsak a pénz biztosítására és hatékony elköltésére kell figyelni, hanem egyéb tényezőkre, problémákra is. Merthogy a versenyképességet komolyan akadályozza a bürokrácia, a túlszabályozás és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek sokasága. Éppen ezért ezek mielőbbi leépítését sürgeti.
A legfontosabb ajánlásai között szerepel az uniós versenyszabályok enyhítése, bizonyos esetekben radikális megváltoztatása. A megfelelő intézkedésektől azt várja, hogy segítsék a piac kiegyensúlyozását több ágazatban is.
Draghi új kereskedelempolitikát is javasolt. Ennek részeként olyan védekező intézkedéseket vezetne be, amelyek ellensúlyozzák az államilag támogatott külföldi versenyt. (Ezzel burkoltan Kína EU-piaci szerepének visszaszorítására utalt.)
Fontos kitűzött célként jelölte meg a tőkepiacok mielőbbi integrációját és a közös hadiipari beszerzéseket a nagyobb jelentőségű tételek esetén. Emellett azzal érvel, hogy a tőkepiaci unió létrehozásával könnyebben lehet majd finanszírozni a beruházásokat, s lehetővé válhat a lakossági megtakarítások felhasználása is erre a célra.
Úgy ítéli meg, hogy előre kell lépni a bankunió területén és be kell fejezni az egységes piac teljes kiépítését is. Az uniós döntéshozatalban pedig el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a kulcsfontosságú döntések és irányelvek elfogadását, ezáltal pedig a versenyképesség javítását is.
A jelentés külön fejezetben foglalkozik az uniós hadiiparral. Draghi úgy véli, hogy a tagállamoknak csak európai fegyvereket kell vásárolniuk (lehetőleg brüsszeli, centralizált irányítással), mert az EU védelmi kiadásainak nagy részéből jelenleg az Egyesült Államok húz hasznot. Megoldásként javasolja az uniós fegyvergyártó cégek kapacitásának növelését és a hadiipar erőteljesebb támogatását.
Draghi szerint a nevével jelzett jelentés stratégiát vázol fel a drámai változások előtt álló Európa számára az irányváltáshoz. A dokumentum bemutatásakor arra figyelmeztetett, hogy abban az esetben, ha Európának nem sikerül növelnie termelékenységét és növekedési szintjét, akkor az életszínvonala csökkenését kockáztatja. Eljutottunk arra a pontra – hangsúlyozta –, amelynél cselekvés nélkül vagy a jólétünket és a környezetünket, vagy a szabadságunkat veszélyeztetjük.
A tagállamokban vegyes fogadtatásra talált a jelentés, amelyet sokan bíráltak is. Emiatt feltételezhető, hogy a javaslatokat nehéz lesz elfogadtatni a kormányokkal. Pedig a tervek szerint az új összetételű EB első száz napjának egyik fő feladata épp a javaslatok megvitatása és lehetőség szerinti elfogadtatása lesz.
Nyitókép: Pixabay
