Amíg mindenki a lítiummal foglalkozik, az ausztrálok Szerbiában arany után kutatnak. A Rogozna hegyen, Novi Pazar közelében, már javában folyik a mintavétel. Az ausztrál Strickland Metals vállalat közölte, hogy Rogozna potenciállal rendelkezik arra, hogy a világ egyik legnagyobb kiaknázatlan aranylelőhelyévé váljon.
Nem az a kérdés, hogy van-e arany, hanem hogy mennyi. A Rogozna hegy erdeiben, 1300 méter tengerszint feletti magasságban található fúrólyuk csak egy a négy helyszín közül, ahol aranyat találtak.
Az ausztrál cég négy gépet állított be a kutatófúrásokhoz, mivel négy helyszínen is aranyat fedeztek fel. Értesüléseink szerint Rogoznán legalább hat ilyen helyszín van. A Strickland közlése szerint ezekben a helyekben tonnánként 2–5,6 gramm aranyegyenértéket találtak.
Az ausztrál vállalat kutatásai szerint a hegyen körülbelül 170 tonna aranyegyenérték található.
– Mit jelent ez? Azt, hogy ez az arany valójában egy nagy területet fed le. Ahhoz, hogy az aranyat fizikailag ki lehessen nyerni ebből a formációból, egy nagy terület teljesen le lesz pusztítva – magyarázta az N1-nek Branimir Jovančićević, a belgrádi Vegyészeti Kar professzora.
Az ausztrál cég által talált aranymennyiség elegendő ahhoz, hogy megkezdjék a kitermelést.
– Az aranyat egy ilyen formációból csak egy további kémiai-technológiai eljárással lehet kinyerni. Két módszer létezik az arany kivonására az aktív közegéből. Az egyik az amalgámozás higannyal, a másik pedig a cianidos eljárás. Nem tudni, melyik veszélyesebb a környezetre nézve – mondta Jovančićević professzor.
A Rogozna hegy lábánál fekszik Novi Pazar. Azonban a város lakói nem tudják, mi történik a hegyen. Vajon tud-e erről a helyi önkormányzat? Ezt a kérdést Edin Zećirović, a Polgári Mozgalom képviselője tette fel, de választ nem kapott.
– Ha itt bármilyen bányászati tevékenység kezdődik, különösen, ha külszíni bányák lesznek, és ha megindul a nagyobb mértékű kitermelés, még ha belső aknák is lennének, a meddőhányót valahol ezen a területen kell majd elhelyezni – mondta Zećirović.
– Volt már egy ilyen eset a múltban. Amikor egy hasonló cianidos meddőhányó összeomlott Romániában, és szinte az egész Tisza súlyosan szennyeződött emiatt. Óriási halpusztulás volt – mondta Jovančićević professzor.
Miközben egyesek a környezeti következményeken gondolkodnak, másoknak a profit az elsődleges. Az ausztrál cég fúrásain helyi lakosok dolgoznak, és elégedettek a fizetéseikkel.
– Ahogy figyeltük őket a helyszíneken, ahogyan csendben és felelősségteljesen helyezik el azokat a csöveket és végzik a fúrásokat, az jutott eszembe, vajon gondolnak-e arra, hogy ez a kutatás arra kényszerítheti majd gyermekeiket vagy unokáikat, hogy elhagyják ezt a vidéket – mondta Zećirović.
A kutatások azt mutatják, hogy ez a hegy nemcsak aranyat, hanem rezet és ezüstöt is rejt. Úgy vélik, Rogoznán annyi nemesfém van, ami fél Európának elegendő lenne.
Az, hogy a bányászat Rogoznán komoly lehetőség, az a tény is alátámasztja, hogy egy út épül Rogoznától Rudnicéig, amely az utolsó vasútállomás a Koszovóba való belépés előtt. Ott aranyat és más fémeket lehetne teherkocsikba rakodni.
A szerb kormány elindítja a Kraljevótól Rudnicéig vezető vasútvonal korszerűsítésének projektjét. A projekt már létezik, és hamarosan a vasúti infrastruktúra térbeli tervének része lesz. A terv szerint a vonatok sebessége eléri majd a 80 km/h-t, és a vasúti közlekedés szintje megegyezik majd az EU-országokéval.
Nyitókép: Pixabay.com
