A jövőben egyetlen befektető sem kaphatja meg a használati engedélyt anélkül, hogy a kérelemhez hozzácsatolná az építési hulladék szállításának a módjáról szóló bizonyítékot – mondta Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter. Állítását a hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel támasztotta alá, melyet pár nappal ezelőtt érvényesített a szerb kormány. Vesić az RTV vendégeként elmondta azt is, hogy a becslések szerint mintegy 3 ezer törvénytelenül működő építésihulladék-lerakó van Szerbiában.
A tárcavezető kiemelte, hogy a rendelkezések eddig is kötelezték a kivitelezőket a szóban forgó hulladék elszállítására, de korábban nem büntették azokat, akik nem megfelelően, vagy egyáltalán nem tartották magukat a szabályozáshoz. Az új rendelkezésekbe viszont beleépítették a szankciókat is, de meghatározták azokat a körülményeket is, amelyek igazoltan gátolhatják a befektetőket a rendelkezések betartásában. Szerbiában ugyanis még mindig nincs minden önkormányzatban megfelelően kiépített hulladéklerakó, így az új törvény megalkotásakor megfogalmazták a kivételeket is. Ezek szerint amennyiben a befektetés helyszínétől számított 50 kilométeres körzetben nem működik törvényes szeméttelep, akkor a használati engedély elbírálásánál eltekintenek a hulladékszállításról szóló bizonyíték csatolásától. A befektető ebben az esetben is köteles nyilatkozni az említettekről, állítását pedig a használati engedély kiadásával foglalkozó szervek ellenőrzik – magyarázta a miniszter.
Hozzátette: „ideje, hogy az építési hulladék ott gyűljön, ahol a helye van, és feldolgozásra kerüljön”.
Vesić ugyanakkor bejelentette, hogy építésügyi és közlekedési miniszterként az elkövetkező hónapokban javasolja, hogy az utak építésére vonatkozóan hozzanak új rendelkezéseket. A törvény alapot adna az új szabályok megalkotására is, amelyekkel köteleznék a kivitelezőket arra, hogy az építést 25 százalékban újrafelhasznált anyagokból végezzék el. A cél az lenne, hogy 2035-ig országunkban elérjük az európai átlagot, mely 50 százalékos újrafelhasználásnál tart – mutatott rá a miniszter a körforgásos gazdaság bevezetésének szükségességére. Előnyeit pedig egyszerűen ecsetelte: a felújításoknál keletkezett építkezési hulladék tovább nem gyűlik feleslegesen, hanem átdolgozással olyan anyagokat nyerünk belőle, amelyeket új utak építéséhez használunk fel – magyarázta a tárcavezető.
A miniszter az építkezésről és tervezésről szóló törvény megújításáról is nyilatkozott: elmondta, hogy az említett törvényt többször módosították már, így annak is itt az ideje, hogy újat alkossanak, amelyet hat hónapos közvitára bocsátanak. Vesić kiemelte: szeretné, ha a közvitán minden mérnök és építőipari vállalat részt venne annak érdekében, hogy a gyakorlatban is működő, problémákat megoldó szabályozás szülessen. Ugyanakkor az újítás célja lenne az is, hogy felgyorsítsák az építkezéshez kapcsolódó eljárásokat, elsősorban az engedélyek tekintetében. A miniszter javaslata alapján az építési és használati engedélyek kiadásának egy részét felhatalmazott tervezőirodákra bíznák, és ezáltal pedig a lakosok gyorsabban kézhez kaphatnák a befektetéseik megvalósulásához szükséges engedélyeket.
A tárcavezető szükségesnek tartja az említetteket ahhoz, hogy az ország tovább tudjon fejlődni.
Emlékeztetett arra, hogy az építőipar az idén immár 5,9 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) értékéhez, azaz az év első hat hónapjában 1,1 milliárd euróval gazdagította a GDP-t. Átláthatóbb és gyorsabb eljárásokkal tovább lehetne növelni az építőipar gazdasági jelentőségét országunkban – szögezte le a miniszter.
