A Szerbiában működő bankoknak 2023-ban a különféle szolgáltatásokért elszámolt províziókból és illetékekből összesen 660 millió euró bevételük volt; az utóbbi négy évben azonban ez az összeg majdnem kétmilliárd euróra duzzadt. Ha tudjuk, hogy össznyereségük egymilliárd eurót tett ki, akkor világossá válik, hogy az alaptevékenységük többé nem a hitelezés. Felmerül az a kérdés is, mennyire lesz hatékony a kamatlábaknak az állam által jelzett korlátozása, ha a bankok ezt a keresetkiesést a kezelési költségek, illetékek megnövelésével pótolják.
Megtalálták az aranybányát, de nem a föld mélyében. A tavaly megkeresett 660 millió euró a kezelési költségekből gyűlt össze, nem a rendes keresetük része. 2022-ben ez még csaknem százmillió euróval kevesebb volt, tehát egy év alatt nagyot ugrott – nyilatkozta a Novostinak Miroslav Živković ügyvéd. Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes szolgáltatási díjakat nem is valós szolgáltatásokért fizettetnek meg. „Itt van például a számlavezetési díj. Mit vezetnek rajta? Mit dolgoznak vele? Elektronikus bankolás esetén pedig a polgár a saját telefonján elvégzi a bank helyett a munkát, aztán a bank ezért pénzt kér”. Gavrilović szerint a kamatlábak korlátozásának nem sok értelme lesz, ha egyúttal nem szabályozzák a províziókat és illetékeket is. Vladimir Vasić pénzügyi szakértő arra emlékeztet, hogy a bankok alaptevékenysége a hitelezés. „Általános gyakorlat, hogy bevételük 80 százaléka a kamatokból származik, 20 százaléka pedig kezelési költségekből, illetékekből folyik be. A számlafenntartást illetően az ügyfélnek lehetősége van a 150 dináros alapcsomagot választani, ezt minden banknak kötelessége felkínálni.”
A Szerb Nemzeti Bank már több intézkedéssel igyekezett visszafogni a bankok étvágyát, például 2022 szeptemberétől egy éven át 30 százalékkal alacsonyabbak voltak az illetékek, vagyis visszavették őket a 2021. január 1-jei szintre. Amint a jegybank beavatkozása véget ért, azonnal újra növelték a províziókat.
Živković ügyvéd rámutatott, a kezelési díjakból, különféle illetékekből származó hatalmas bevételt éppen abban az időszakban mutatták ki, amikor a bankok nyomást gyakoroltak a Legfelsőbb Semmítőszékre (VKS), hogy változtasson a hitelfeldolgozási költségekkel kapcsolatos – a polgárok számára megfelelő – álláspontján, mert „különben a bankrendszer összeomlik”. 2018-ban a Legfelsőbb Semmítőszéknek az volt az álláspontja, hogy a bankoknak világosan és egyértelműen nyilvánosságra kell hozniuk, mi minden tartozik a hitelköltségek közé. A törvénytelenül felszámolt hitelfeldolgozási költségek miatt akkor mintegy 250.000 banki ügyfél fordult bírósághoz. Marija Radanović ügyvéd elmondta: az idén szeptemberben volt három éve annak, hogy a VKS megváltoztatta álláspontját, és így a bankok többé nem kötelesek magyarázatot fűzni a kölcsönfelvétellel járó költségekhez, ha a felhasználót idejében tájékoztatták az illeték összegéről. Munkájuk során az ügyvédek számos banki hitelkínálat kapcsán állapítottak meg szabálytalanságokat, sok bíróság mégis a bank javára döntött. Tiszteletre méltó kivételnek számítanak a loznicai és a šabaci bíróságok.
A Novosti munkatársa által felkeresett ügyvédek úgy nyilatkoztak, nemcsak a hitelfeldolgozási költségek vitásak, sok más szabálysértés is tetten érhető a bankkölcsönök jóváhagyásakor, előfordul téves kamatelszámolás is. „Törvényszegés történt a Nemzeti Hitelbiztosítási Korporációnál (NKOSK) történő biztosításkor is, amire a lakáskölcsönöknél van példa. A bank vállalta, hogy kifizeti a biztosítást a korporációnak, majd ezt a költséget áthárította a banki ügyfélre” – hozott fel gyakorlatából egy példát Radanović ügyvédnő.
Nyitókép: Pixabay
