Szerbiából évente csaknem 40 ezer polgár vándorol el. Ennek oka a szolgáltatások és intézmények színvonala, az oktatás és egészségügy helyzete, valamint az alacsony bérek – fogalmazott Pavle Petrović akadémikus A Makrogazdasági válság és reformok Szerbiában 1980–2023 című könyvének bemutatóján. Szerinte az elvándorlás legfőbb oka az alacsony bérekben keresendő.
Az elvándorlás és a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt Szerbiában az utóbbi években kevesebb munkanélkülit jegyeznek. A munkaerőhiány hatására a reálbérek gyorsabban növekedtek, mint a termelékenység. 2019-től 2023-ig a bérek 18,2 százalékkal, a termelékenység pedig 14,8 százalékkal emelkedett, az idén viszont a reálbérek 9,2 százalékkal, a termelékenység pedig 3,6 százalékkal nőtt. Ez azonban nem tartható fenn középtávon, mivel a béreknek nem szabad gyorsabban növekedniük a termelékenységnél, ez ugyanis fékezi a a gazdasági növekedést. A bérek növekedése és a dinár értékének erősödése veszélybe sodorja a hazai gazdaság versenyképességét.
Az eddigi gazdasági növekedési modell a külföldi beruházások vonzásának és az olcsó munkaerőnek kedvezett. A munkaerő azonban már nem olcsó. Szerbiában az átlagbér jelenleg 850 euró, megközelíti Közép- és Kelet-Európa országainak átlagbérét, de Görögországét is, ahol 1100 euró az átlagbér. Összehasonlításképpen: 2017-ben 395 euró volt az átlagbér, jelenleg pedig 850 euró. Mi ennek a növekedésnek az oka? Petrović rámutatott arra, hogy 2017 óta a dinár folyamatosan erősödött az euróhoz képest, az euró értéke pedig az infláció miatt az eurozónában 25 százalékkal csökkent. Mindez Szerbiában megkétszerezte a béreket.
Az egyik magyarázat szerint a hazai valuta erősödését a gazdasági bővülés, a technológiai fejlődés és a teljesítmény növekedése okozza. Ez egészséges és fenntartható, ez történt Japánban és Németországban az 1970-es években.
A másik magyarázat a külföldi tőke nagymértékű beáramlása. A hazai valuta erősödése ilyen módon nem tartható fenn, mivel nem a versenyképes gazdaságnak köszönhető. A bruttó hazai termék (GDP) és a termelékenység növekedése csökkenti a kereskedelmi hiányt, míg a hazai valuta értékének erősödése növeli. Szerbiában a dinár erősödik a külföldi tőke beáramlása miatt, ami fedezi a fizetési mérleg hiányát.
Szerbiában a fizetési mérleg hiánya az idén jelentősen nőtt, a GDP 2,4 százalékáról 4,4 százalékára, s tovább emelkedik. A dinár értékére szintén kihat a Szerb Nemzeti Bank politikája is.
Petrović rámutatott arra is, hogy habár az infláció az elmúlt évben csökkent, még mindig az egyik legmagasabb Európában. Szerbiában jelenleg több mint 5 százalékos, és nem mérséklődik, Közép- és Kelet-Európában 3,5 százalékot tesz ki.
Szerbiában folyamatosan növekszenek a bérek, jobban, mint a termelékenység, ez viszont magasabb inflációt okoz. A megoldás a termelékenység növekedésében rejlik, a gazdaságnak az előmozdításában olyan szektorokban, amelyek értéket teremtenek és elbírják a fizetések növekedését.
Nem hozna megoldást a bérek emelkedésének megfékezése, inkább lehetővé kellene tenni a termelékenység gyorsabb növekedését – vélekedett a szakember.
Nyitókép: Pavle Petrović (Fotó: Beta)
