Szerbia gázerőművet is építhet villanyáram-termelésre, ez azonban csupán ideiglenes megoldás lehet, nem pedig tartós, hiszen az ilyen erőmű is szén-dioxidot, azaz üvegházhatású gázt bocsát ki, ezért 2050-ig be kellene zárni – figyelmeztetett Željko Marković, a Szerbiai Energetikusok Szövetségének tagja.
„Stratégia keretében kell meghatározni, hogy számunkra mely villamosenergia-források használata lenne a legmegfelelőbb. Szerbiának a megújuló energiaforrásokat kell fejlesztenie, a nukleáris energia és a zöldhidrogénből nyerhető energia felé kell fordulnia. Az energia egy része kinyerhető gázerőművekből is, de csak átmeneti megoldásként” – nyilatkozta a szakértő a Betának, azt is hozzátéve, hogy a gázerőművek termelési kapacitását mélyreható tanulmányok alapján kell meghatározni.
Aleksandar Vučić államfő a bakui klímakonferencia idején nyilatkozott arról, hogy Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel egy nagy gázerőmű szerbiai építéséről tárgyalt, melyből mindkét államnak haszna lenne. Közben Szerbia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettséget arra, hogy 2050-re eléri a szén-dioxid-semlegességet, vagyis energiatermelésében megszűnik a szén-dioxid-kibocsátás.
Marković elmondta, hogy a gázerőművek feleannyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a széntüzelésű erőművek. A gázerőmű építésére vonatkozó döntésnél figyelembe kell venni, hogy Szerbia külföldről szerzi be a gázt, és hogy mit tud tenni, ha valamilyen okból nem lenne elegendő gáz, illetve, ha nagyon megdrágulna. Európában, mint mondta, a villamos energia 20 százalékát gázerőművek termelik, és a legutóbbi energiaválság, melyben hirtelen felszökött a gáz ára, éppen ezek miatt alakult ki. A szél- és naperőművekből nyert energia olcsóbb, mint a gázerőműben termelt villanyáramé. „Nem azt mondom, hogy ne építsünk gázerőműveket, csak azt, hogy óvatosan tervezzünk” – fogalmazott a szakember, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázerőmű építése viszonylag olcsó.
