Az Adria-kőolajvezeték horvát szakaszát üzemeltető Janaf azt kéri a nemzetközi szankciókban illetékes amerikai testülettől, hogy a büntető intézkedések ellenére engedélyezze a Szerbiai Kőolajiparral (NIS-sel) kötött, 2026 végéig szóló szerződés teljesítését – tudósított tegnap a Biznis.rs üzleti portál. „Hivatalosan is arra kértük az amerikai hatóságokat, hogy engedélyezzék a nyersolaj szállítását a NIS számára 2026 végéig” – jelentette ki Vladislav Veselica, a Janaf igazgatósági tagja a Bloombergnek adott telefoninterjúban.
Mint ismeretes, január elején az Amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) a NIS-t is az Oroszország elleni szankciók listájára tette, mivel több mint a fele orosz tulajdonban van. Február 25-e a határidő a helyzet megoldására, és még 15 napot adtak a lehetséges kifizetésre, ha vásárlót találnának a kőolaj-finomítóra.
A múlt év első kilenc hónapjában a többségében állami tulajdonban levő Janaf vállalat alaptevékenységéből – kőolajszállításból, olaj és olajszármazékok tárolásából – származó bevételek 70 százaléka Horvátországon kívülről származott. A Janaf fő ügyfele a NIS, amellyel 10 millió tonna nyersolaj szállítására kötött szerződést a 2024. január 1-jétől 2026. december 31-éig terjedő időszakra. Andrej Plenković horvát kormányfő decemberben kijelentette, hogy az Európai Unió vezetői megoldást keresnek, amivel segítenének Szerbiának a szankciók miatti nehézségek áthidalásában, hogy megőrizzék a Janaf és a NIS közötti szerződést.
A Gazprom leányvállalata, a Gazprom Neft 2022-ben 50 százalékra csökkentette tulajdonrészét a NIS-ben. Ezenkívül maga a Gazprom 6,15 százalékkal rendelkezik, a szerb kormánynak pedig nem egész 30 százalék van a tulajdonában. A fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
