Mindenki jól jár. Ez a lényege Ursula von der Leyen üzenetének, amelyben jelezte: Horvátország a 2013-as uniós csatlakozást követően teljesen felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót. Az Európai Bizottság (EB) elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a változás jót tesz az országnak és az uniós közös valutának is. Szerinte az utóbbi ezáltal tovább erősödik, Horvátország gazdasága szilárdabb lesz, az állampolgárok pedig előnyökhöz jutnak, miként a vállalkozások is.
A horvát csatlakozást az eurózónához a minap jelentette be az EB, az Európai Központ Bankkal (ECB) egyetértésben. Közleményéből kiderül, hogy Zágráb teljesítette a tagság minden feltételét.
A horvátoknak 2020 júliusától az euróövezet előszobájában kell várakozniuk a belépésre, illetve azóta folyamatosan kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az elvárásoknak. Ebben az időszakban az ERM-2 árfolyamrendszerhez tartoztak. Ennek az a lényege, hogy a csatlakozni kívánó ország a saját valutaárfolyamát meghatározott sávon belül tartja az euróval szemben.
Persze egyéb feltételeket (az úgynevezett maastrichti követelményeket, más néven konvergenciaprogramot) is teljesítenie kell (két évig folyamatosan) ahhoz, hogy az ország áttérhessen az euróra. A maastrichti követelmények egyebek mellett előírják: az uniós pénzt bevezetni szándékozó EU-tagállam éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg a saját bruttó hazai össztermék (GDP) három százalékát, államadóssága pedig a GDP 60 százalékát; a pénzromlás mértéke a jelentkezőnél legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb a három legnagyobb árstabilitással rendelkező euróövezeti ország inflációs átlagánál, a hosszú távú hitelek kamata pedig legfeljebb két százalékkal lépheti túl a három legjobb árstabilitással bíró tag tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatszintjét.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák ellenére Horvátország ragaszkodott az eredeti céljához, illetve felkészülési tervének megvalósításához. A jegybank (HNB) már 2020 márciusában, vagyis a világjárvány bejelentésének hónapjában megerősítette, hogy a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásai ellenére folytatják az euróbevezetéssel kapcsolatos előkészületeket az országban. Ezzel összhangban 2022 elején az új bankókat és pénzérméket is bemutatták.
Az eddigi erőfeszítéseket méltatva Valdis Dombrovskis, az EB ügyvezető alelnöke a minap azt üzente, hogy „Horvátország nagyfokú elkötelezettségről, gondosságról és kitartásról tett tanúbizonyságot az euró 2023. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése tekintetében. Az európai közös valuta átvételével teljessé válik Horvátország EU-integrációja, kevesebb mint egy évtizeddel az ország uniós csatlakozását követően.”
Az EU gazdaságpolitikai biztosa sem marad adós a dicsérettel. Paolo Gentiloni közölte: Zágráb elszántan törekedett „az euróövezeti tagság feltételeinek teljesítésére. Horvátország lakossága hamarosan csatlakozhat ahhoz a 340 millió európai polgárhoz, akik már jelenleg is fizetőeszközként használják az eurót, ami a stabilitás záloga ezekben a viharos időkben.”
A horvátok belépését az euróövezetbe még jóvá kell hagyniuk az EU-tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek is. Az őket tömörítő testület (Ecofin) várhatóan júliusban dönt az ügyben, emellett várhatóan megállapítja azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január 1-jén a jelenlegi nemzeti fizetőeszközt, a kunát euróra váltják.
Az árakat azonban már az idén szeptemberben ki kell írni kunában és euróban is. Ez a rendszer 2023 végéig marad érvényben.
Horvátországgal az eurózóna tagállamainak száma húszra emelkedik. A jelenleg tizenkilenc országból álló övezet legutóbb 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
A horvát miniszterelnök abban bízik, hogy hazája nemcsak a közös pénzt használó uniós tagországok közösségének tagja lesz 2023 januárjától, hanem az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe is bekerül. Andrej Plenković a minap közölte: Horvátország már teljesítette az erre vonatkozó feltételeket is.
