A Szerbiából távozó külföldi munkavállalók kétharmada az Európai Unió tagállamaiban keres munkát: 40 százalékuk Németországot választja, és többségük le is telepszik a nyugat-európai országban. A vendégmunkások 60 százaléka viszont inkább ingázik Szerbia és az EU különböző tagállamai között. Ezzel viszont az anyaországot gazdagítják tudásukkal és pénzügyileg is – hozta nyilvánosságra a kivándorlást elemző felmérés eredményeit a Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet (GIZ).
A begyűjtött adatok szerint az ingázók legtöbbször Szlovéniát, Szlovákiát, Horvátországot és Magyarországot választják, de szívesen dolgoznak Máltán és Csehországban is. Ezekben a tagállamokban folyamatosan növekszik a szerb vendégmunkások száma, közülük az utóbbi években egyre kevesebben választják a korábban közkedveltebb célországokat, mint amilyen Franciaország vagy Svájc. Többnyire ideiglenes és körkörös migrációkról beszélhetünk, amelyeknél kicsi a lehetőség az állandósulásra – hangzott el a német szervezet elemzését bemutató előadáson, amelyet a Körkörös migráció, visszatérés és reintegráció elnevezéssel tartott meg a GIZ.
A találkozón elhangzott az is, hogy az Európai Unióban a körkörös migrációban többnyire a harmadik országbeli állampolgárok vesznek részt: ők azok, akik azért dolgoznak a tagállamok valamelyikében, hogy szülőföldjükre visszatérve saját vállalkozásba kezdjenek. Szerbia esetében túlnyomórészt olyan tanárokról, orvosokról és más magasabban képzett szakemberekről van szó, akik külföldön élnek és dolgoznak, de a szakmai gyakorlatuk egy részét hajlandóak a szülőföldjükön is elvégezni.
A találkozón Igor Perić, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter tanácsadója kiemelte: a szerb államvezetés támogatja a körkörös, visszatérésre alapuló migrációt. Az utóbbi években már nem csak a magasan képzett szakemberek keresik boldogulásukat külföldön: rengeteg mester vándorolt ki az uniós országokba, ami miatt Szerbiában munkaerőhiánnyal küzd számos gazdasági ágazat – említette meg Perić. Beszédében hangsúlyozta, hogy a GIZ a Migráció és diaszpóra elnevezésű program keretében támogatta a gazdasági népvándorlás stratégiájának kidolgozását a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan, ahogyan a 2021–2023-as periódusra alkalmazott akcióterv kidolgozását is Szerbiában. Ez utóbbit tavaly fogadta el a szerb kormány.
Az említett programról Jovana Stamenković projektfelelős elmondta, hogy a migrációkat irányító intézmények kapacitásának erősítése mellett a GIZ közvetlenül nyújt támogatást azoknak is, akik hazatérve a szerbiai gazdaság erősödését szolgálják. A vendégmunkásokat ugyanis már a külföldi munkavállalásuk idején összeköti az anyaországgal, így a Németországban szerzett tudásukat és képesítéseiket idehaza is kamatoztatni tudják.
A német szervezet egyébként a 2000-es évek elejétől számos bilaterális és regionális projektet valósított meg Szerbiában. Tette ezt a gazdasági együttműködéssel és ennek fejlesztésével megbízott német szövetségi minisztérium megbízásából. Azóta Németország több mint kétmilliárd eurót különített el Szerbia közvetlen támogatására – emlékeztette a találkozó résztvevőit Stamenković.
