Kína megelőzte Németországot az orosz energia legnagyobb vásárlójaként az ukrajnai háború kezdete óta – közölte a finn Centre for Research on Energy and Clean Air független kutatócsoport hétfőn. Közleményük szerint Oroszország mintegy 93 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén eladásából az ország ukrajnai inváziója utáni első 100 napban.
A fosszilis energiahordozók 61 százalékát, mintegy 57 milliárd euró értékben exportáltak az Európai Unióba a konfliktus első 100 napja alatt. A szervezet által közzétett adatok azt mutatják, hogy Németország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától, különösen a földgáztól. Számításaik szerint az Európai Unió májusban napi több mint 100 millió euróval csökkentette az Oroszországból származó energiaimportját, élen Lengyelországgal, amely korábban az orosz kőolaj és gáz nagy vásárlója volt.
India és más ázsiai országok azonban egyre fontosabb olajbevételi forrást jelentenek Moszkva számára, miközben az Egyesült Államok erős nyomást gyakorol rájuk, hogy ne növeljék vásárlásaikat, mivel az Európai Unió és más szövetségesek az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciókkal összhangban leállítják az Oroszországból származó energiaimportot – áll az AP hírügynökség hétfői elemzésében.
Az 1,4 milliárd lakosú India az idén eddig csaknem 60 millió hordó orosz kőolajat vásárolt meg, szemben a 2021-es egész éves 12 millió hordóval. A más ázsiai országokba, például Kínába irányuló szállítások szintén nőttek az elmúlt hónapokban, de kisebb mértékben.
Mindez annak tudható be, hogy Oroszország február végi ukrajnai inváziója óta a globális olajárak az egekbe szöktek, ami az indiai és más országok finomítóinak jó okot szolgáltat arra, hogy éljenek a 30-35 dolláron kapható orosz kőolaj megvásárlásának a lehetőségével. A Brent nyersolaj és más olajtípusok ugyanis jelenleg hordóként 120 dollár körül kaphatók a nemzetközi piacon. Májusban mintegy 30, nyersolajjal megrakott orosz tartályhajót indítottak Indiába, ami naponta mintegy 430 ezer hordó szállítmánynak felel meg.
A kínai állami tulajdonú és független finomítók is fokozták a vásárlásaikat. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2021-ben Kína volt az orosz kőolaj legnagyobb egyedi vásárlója, átlagban napi 1,6 millió hordónyi mennyiséggel, amely egyenlő arányban oszlott meg a csővezetékes és a tengeri szállítás között. Annak ellenére, hogy India importja ennek még mindig csak a negyedét teszi ki, a háború kezdete óta bekövetkezett hirtelen növekedés konfliktusforrást jelenthet Washington és Újdelhi között. India kőolajimportja Oroszországból a februári napi 100 ezer hordóról áprilisban napi 370 ezer hordóra, májusban pedig napi 870 ezer hordóra emelkedett. A kínai olajimport is tovább nőtt az idén, ami hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország 96 milliárd dolláros többletet könyvelhetett el az áprilissal zárult négy hónapban.
