2024. december 22., vasárnap

Tiltott gyümölcs

Európában jelentősen nőtt a szennyezett gyümölcsök mennyisége

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett a növényvédő szerek maradékának mennyisége azokban a gyümölcsökben és zöldségfélékben, amelyet az Európai Unió tagállamainak lakosai fogyasztanak – hozta nyilvánosságra a PAN (Pesticide Action Network Europe) csoportosulás annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet a Tiltott gyümölcs elnevezésű jelentésben foglaltak össze.

Az elemzések kimutatták, hogy a piacra dobott alma harmada, illetve a szeder fele tartalmazza azoknak a legmérgezőbb vegyszereknek a maradékát, amelyeket a rák kialakulásával, a szívbetegségekkel és a születéskori rendellenességgel köt össze a szakma. A Guardien hírportál információi szerint a kiviben 2011-ben még 4 százalékos volt a vegyszerek maradéka, 2019-re viszont ez 32 százalékra növekedett. A cseresznye szennyezettsége pedig ugyanebben az időszakban 22 százalékról 50 százalékra emelkedett. A kutatás rámutatott arra is, hogy a Belgiumban a forgalmazott körte 87 százaléka, Portugáliában viszont 85 százaléka tartalmazott mérgező vegyszermaradványokat. A legszennyezettebb gyümölcsök a málna, a barack, az eper, a cseresznye és a sárgabarack, a zöldségfélék közül viszont zeller és a kelkáposzta tartalmazza legnagyobb mennyiségben a növényvédő szerek maradékát.

Az Európai Unióban szigorúan szabályozzák a növényvédő szerek használatát: a tervek szerint 2030-ig le is feleznék a vegyszerek mennyiségét. Szerbiában viszont még hozzáférhető adatok sincsenek arról, hogy milyen sűrűn ellenőrzik a piacokon értekesített gyümölcsöket és zöldségféléket, ezek mennyire szennyezettek, és hogy ilyenkor büntetik-e a termelőket. Néhány média által felkapott esetet ismerünk csupán: volt példa arra, hogy nem megengedett szerekkel kezelték a növényeket, de olyan eseteket is feljegyeztek már, amelyeknél akár tízszer sűrűbben használtak egy adott vegyszert – írja a Beta.

Az Euronews Serbia hírportál az illetékesek válaszának hiányában felkereste a Kruševaci Egyetem Mezőgazdasági Karának professzorát. Tanja Vasić szerint Szerbiában jól szabályozott a növényvédő szerek használata, égetően szükség van azonban az érvényben levő rendelkezések szigorúbb ellenőrzésére úgy a mezőgazdasági gyógyszertárakban, mint a termelőknél is. A kistermelők ugyanis sokszor tájékozatlanok, a mezőgazdasági gyógyszertárak viszont túlnyomórészt nem megfelelőek képesített dolgozókat alkalmaznak – mutatott rá a fő problémára a szakember.

A legújabb rendelkezések szerint  a termelőknek a jövőben részt kell venniük egy tanfolyamon, amelyen elsajátítják a különböző növényvédő szerek biztonságos használatát, tárolását és szállítását. Emellett csak annyi vegyszert vásárolhatnak majd, amennyit a szabályok előlátnak az általuk termesztett növényi kultúrák gondozásához. A gazdáknak pontos nyilvántartást is vezetniük kell majd a felhasznált vegyszerek fajtájáról és mennyiségéről is – írják a gazdasági portálok. Hozzáteszik: a tiltott vegyszerek használatáért 500 ezertől egymillió dinárig terjedő büntetést irányoz elő a törvény jogi személyek esetében, a fizikai személyek pedig 5 ezertől 30 ezer dinárig terjedő pénzbírságra kötelezhetők.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás