Az élelmiszer ára tavaly 30 százalékkal megemelkedett világszerte, és az utóbbi évtized legmagasabb szintjéhez érkezett.
A fogyasztókat az olaj és a hús áremelkedése érintette legérzékenyebben, előbbinek ugyanis 40 százalékkal ugrott meg az ára, de az utóbbié is az egeket verdeste.
Szerbia Kormánya a múlt év végén azzal próbálta a folyamatot enyhíteni, hogy korlátozta az alapélelmiszerek, tehát a kenyér, ezáltal a liszt, a cukor, az olaj, a tej és a disznócomb árát. Ez a rendelkezés február 10-én lejár, azonban a kormány hosszabbítást jelentett be, további három hónap erejéig.
A Szerb Gazdasági Kamara illetékesei elmondták, hogy ez a döntés hozzájárult az árak stabilizálásához, ez azonban nem tartható fenn hosszú távon, az állattenyésztők problémáit is inkább csak tetézi.
– Először a minőségért kell fizetni. Egy másik szempont, amelyet figyelembe kell venni, az a százalék, amelyet a kereskedők hozzáadnak árrésként. Figyelembe kell venni a takarmány árával való egyenlőséget. Például egy kilogramm élősúly annyi legyen, mint hét kilogramm kukorica a tőzsdén. Amin dolgoznunk kell, az a genetika, hogy több malacunk legyen almonként, hogy nagyobb számú élve született malacunk legyen, ha sertéshúsról beszélünk. Ebben kell segíteni a gazdákat a termelés növelése érdekében – mondta Nenad Budimović, a kamara állattenyésztésért és állattenyésztési termékek feldolgozásáért felelős titkára.
A Szerb Nemzeti Bank előrejelzései szerint, az inflációs nyomás szeptemberig kitart majd, ezért az állam megpróbálja enyhíteni azokat. Jasmin Hodžić, kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs segédminiszter elmondta, hogy a minisztérium már készül egy újabb rendeletre.
– Lényegében meghosszabbítjuk a meglévőt. A jelenlegi rendelet lejártakor nagy valószínűséggel új rendeletet hoz a kormány, amely a következő 90 napban korlátozza ennek az öt alapvető élelmiszernek az árát – magyarázta a miniszterhelyettes.
