Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított élelmiszerár-index szerint a világ élelmiszerárai az előző évben mintegy 28 százalékkal emelkedtek, írja a 021 hírportál.
Szinte minden drágult, különösen a gabonafélék, a búza, a kukorica, de a tej, a hús, az olaj és a cukor is. Az üzemanyagok mellett Szerbiában az élelmiszerárak 7,9 százalékra kényszerítették az inflációt (tavaly decemberben 2020 decemberéhez képest). Az euróövezetben az éves infláció decemberben elérte az öt százalékot, ami az elmúlt 20 évben a legmagasabb.
Ami azonban megkülönbözteti az Európai Uniót, különösen az eurózóna országait és Szerbiát, az az eltérő fogyasztói kosár, valamint az infláció hatása is. Az euróövezet fogyasztói kosarának 21,7 százalékát az élelmiszerek és italok teszik ki, Szerbiában ez 31,4 százalék. Az alkoholos italok és a dohány hozzáadásával az átlagos fogyasztói kosár közel 40 százalékát ezek a termékek teszik ki.
Ezzel szemben Szerbiában sokkal drágábbak lettek az élelmiszerek az elmúlt egy évben, mint az eurózónában. Míg nálunk tavaly decemberben 12,4 százalékos volt az élelmiszerek drágulása, az eurózónában ez csak 3,2 százalék, ahol a friss élelmiszerek 4,7 százalékkal, a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk pedig 3,2 százalékkal drágultak meg. Az élelmiszerek ára tehát csaknem háromszor drágább Szerbiában.
– A fogyasztói kosár készítésről lemondtunk, mert nehéz átlagárat találni és ezeket összehasonlítani, mivel vannak különféle leárazások és eltérőek az árak az üzletek között, sőt egy üzletláncon belül is. Számunkra úgy tűnik, hogy a kereskedők a globális élelmiszerárakat használják fel az árak emelésére, és így kompenzálják a járvány során elszenvedett veszteségeiket. Azt gondolom, hogy az áraink nem a kereslet-kínálat következményei, mert ha figyelembe vesszük egyes termékek árait itthon és külföldön, akkor csalódni fogunk. A fizetéskülönbségekről nem is beszélve – mondta Goran Papović, a Szerbiai Fogyasztói Nemzeti Szervezet elnöke.
