Nincs elég hazai építőmunkás, ezért az építőipari vállalkozók törökországi, észak-macedóniai, pakisztáni, ukrajnai, romániai munkásokat alkalmaznak, pillanatnyilag 2000–3000 külföldi dolgozik a szerbiai építőhelyeken. Sokakat közülük feketén foglalkoztatnak – nyilatkozta Goran Rodić, az Építész Kamara alelnöke.
(Fotó: Beta)
– A külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény világosan kimondja, hogy a munkáltatónak be kell jelentenie itt-tartózkodásukat a rendőrségen, munkaengedélyt kell számukra beszereznie, és fizetnie kell utánuk az adókat, járulékokat. A szabályokat azonban nagyon gyakran megszegik. A munkásokat autóbuszokkal hozzák turistákként, és a munkaadók maguknál tartják az útleveleket, nehogy a munkások váratlanul elhagyják az országot. A járvány kitörése előtt a becslések szerint 10 000–12 000 munkás dolgozott így a szerbiai építőhelyeken – mondta Rodić. Tudomása szerint sok olyan pakisztáni férfit is alkalmaznak, aki migránsként itt rekedt az országban. Szabadkától a dél-szerbiai nagyobb településekig mindenütt dolgoznak külföldiek, és nemcsak lakásokat építenek, hanem utakat is. Különösen sokan vannak a Belgrád Víziváros hatalmas projektum építőhelyein.
– A szerbiai Építész Kamara tudomása szerint a külföldi munkásokat többnyire külföldi cégek alkalmazzák. Ha bebizonyosodik, hogy illegálisan dolgoznak, vagy ha a munkáltató átveri őket, illetve eltűnik, mielőtt még kifizette volna a munkabért, róluk hazájuk nagykövetségének kell gondoskodnia, hogy mielőbb hazajussanak – magyarázta Rodić, arra a hazai törvényi rendelkezésre is emlékeztetve, amely szerint a szerbiai munkaadók semmiképpen sem alkalmazhatnak külföldi munkaerőt, ha korábban hazai munkásokat technológiai fölöslegként elbocsátottak.
