Szerbia négyszer annyi energiát fogyaszt, mint amennyi az EU átlaga. Évente kárba megy egy hőerőmű termelése, mert nem törődünk eléggé az energiahatékonysággal. Hazai szakértők szerint 10 év múlva juthatunk el az EU szintjére. Ezt a célt szolgálják a megújuló energiaforrásokról, az energiahatékonyságról és az energia észszerű felhasználásáról szóló, most készülő törvények, melyek tervezetét Zorana Mihajlović resszortminiszter mutatta be a Szerbiai Gazdasági Kamarában. Mint mondta, e jogszabályokkal stratégiai céllá teszik a megújuló energiaforrásokat, mert egy ,,zöld Szerbiát” szeretnének.
,,Sokat hallunk a megújuló energiaforrások kiaknázásáról, de igazi eredmények nincsenek. Ezek a források most körülbelül 24 százalékban vesznek részt az ország energiatermelésében, közülük is elsősorban a nagy vízerőművek teljesítménye számottevő. A szél, a nap és a biomassza energiáját felhasználó erőművek azonban az energiának csupán a 4 százalékát adják. Azt tűztük ki célul, hogy 2050-re legkevesebb a szükséges energia felét megújuló forrásokból nyerjük. A készülő törvények egyik újdonsága az a lehetőség, hogy a fogyasztók maguk is energiatermelők legyenek, tehát telepítsenek házukra költségcsökkentő napelemes rendszert, az energiafölösleget pedig továbbítsák a hálózatba – ismertette Mihajlović. Szavai szerint afféle nemzeti mozgalommá szeretnék tenni az energiahatékonyság növelését, ezért lehetővé teszik a polgároknak, hogy állami támogatással takarékoskodjanak az energiával.
– Most évi 150–500 millió dinárral támogatjuk a községek energiaprojektjeit, az új törvény pedig lehetővé teszi, hogy ebbe a polgárok is bekapcsolódjanak. Az első évben erre körülbelül 15 millió euró áll majd rendelkezésre, később több is, ugyanis nemzetközi partnerek és adományozók pénzére is számítunk. Az emberek állami támogatással cserélhetik ki a nyílászárókat, szigetelhetik a falakat, így közösen többet tehetünk az energiahatékonyságért – mondta a miniszter.
