Sokan jártak pórul annak idején a svájcifrank-alapú kölcsönökkel. Az egyik pillanatban még igen stabilnak tűnő deviza egyik napról a másikra értéket kezdte veszíteni, aminek következtében a polgárok által felvett hitelek kamata olyannyira az égbe szökött, hogy rengetegen eladósodtak Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és más államokban. Az igazságtalanság sokakat nem hagyott nyugodni. Horvátországban a Franak Egyesület szállt szembe a bankokkal, és nagyon úgy tűnik, hosszú évek pereskedésének köszönhetően kiharcolta a polgárok igazát – írja a T-portal.
A Franak Egyesület a napokban tartott sajtóértekezlet az elért eredményekről és a csoport további terveiről. A jelenlegi helyzet szerint a bankok kötelesek visszajuttatni a befizetett pénz 80 százalékát a polgároknak, ami becslések szerint mintegy 125 ezer családot érint. A konferencián többen is felszólaltak a Franak Egyesületből, Goran Aleksić, a csoport koordinátora, Nikol Kvijatkovski, valamint Branko Šerić ügyvédek. Aleksić elmondása szerint a bírósági eljárás költsége mintegy 300 ezer kunát, vagyis 40 ezer eurót emésztett fel. Az egyesület tagjainak támogatása nélkül ezt az összeget lehetetlen lett volna kifizetni.
– 125 ezer személy esett a tisztességtelen hitel csapdájába, akik svájcifrank-alapú devizakötelezettséggel ellátott kölcsönöket vettek fel. Az Alkotmánybíróság minapi döntése alapján a bankokat mindannyiuknak joga van perelni, és visszaigényelni a kifizetett és elveszített pénzük értékének 50–80 százalékát. Amennyiben valakinek 130 ezer körüli hitele volt, az most visszakaphat 65–105 ezer eurót – mondta el az egyesület vezetője.
Aleksić azt is közölte, hogz az alkotmánybírósági ítéletet már korábban meg kellett volna hozni, az időhúzás oka pedig többoldalú is lehet.
– Sajnos túl sokáig elhúzódott ez a bírósági eljárás. Ez alatt az idő alatt rengetegen elvesztették a lakásaikat, szétesett a magánéletük, tönkrement a házasságuk, kénytelenek voltak külföldre költözni a törlesztések fizetése végett. Az egyesület ezzel közel sem fejezte be a munkát, a rendelkezéseket ugyan semmissé nyilvánította a bíróság, mi viszont azt szeretnénk elérni, hogy egy napon a szerződéseket is azzá nyilvánítsák. A gyakorlat szerint ha érvénytelen a valuta, akkor érvénytelen a szerződés is – magyarázta Aleksić.
Az eljárás során Branko Šerić ügyvéd képviselte Aleksićet a megyei bíróság előtt, majd a horvátországi legfelsőbb bíróságon.
– A büntetőpanaszt a bíróság elutasította, és folytatta a büntetőeljárást azzal, hogy nyomozást javasolt 88 természetes és jogi személy ellen, számos bűncselekmény vádjával. A bankok adósrabszolgaságba taszították a kölcsönt felvevőket.
Az Alkotmánybíróság döntése után a bankok az uniós intézményekhez fordulhatnak, Horvátországban a legfelsőbb szintig eljutva minden jogi lehetőség lezárult – tette hozzá Šerić.
