A szebbik nem helyzete javul Szerbiában, de a teljes nemi egyenjogúság tekintetében van még kivetnivaló – derült ki azon a tanácskozáson, amelyet a köztársasági és a tartományi szociális- gazdasági tanácsok tartottak Újvidéken az Oktatási Központban.
A csütörtökön délelőtt megtartott ülésen számos szakember vett részt: szociológusok, vállalkozók, jogászok, képviselőházi képviselők, akik valamilyen szempontból érintettek a női egyenjogúság témakörében.
– A nemek közötti egyenlőség nem lehet kérdés Szerbiában, de a folyamatos társadalmi párbeszédre szükség van. Egy olyan ország kell hogy legyünk, amelynek a polgárai bátran kimondhatják, Szerbiában a nők és a férfiak teljes egyenjogúságot élveznek minden tekintetben – mondta Nenad Ivanišević tartományi idegenforgalmi és gazdasági titkár az ülést követő sajtókonferencián.
Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási és népjóléti miniszter véleménye szerint a nemi egyenlőségre egyre jobban odafigyel a társadalom. Manapság már nem lepődnek meg a polgárok, ha fontos politikai pozíciót nők töltenek be. A szebbik nem helyzete javul, viszont továbbra sem érte el a kívánt szintet.
– A munkaerőpiacon továbbra is egyenlőtlenség észlelhető, de van sok pozitív példa. Tavaly Szerbiában több mint 30 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, és kitűnik, hogy a nők valamivel nagyobb mértékben jutottak álláshoz, mint a férfiak. Az Első fizetésem program elindításának köszönhetően valamivel több mint 8000 friss diplomás jutott munkahelyhez, ezek közül több mint 5000 személy nő – közölte Tepavčević.
Gordana Čomić emberjogi, kisebbségügyi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter hangsúlyozta, az egyenlőség minden ember veleszületett joga. Szerbiának vannak törvényei, a gond ott kezdődik, nagyon sokan kibúvót keresnek alóla, vagy be sem tartják azt.
– A nők helyzete továbbra is igen nehéz. Igen gyakran kettős nyomás nehezedik rájuk. Egyrészt családanyaként kell megállni a helyüket, másrészt a munkahelyen is teljesíteni kell. Az egyenlőtlenségek továbbra is fokozottak a munkaerőpiacon, a nők nehezebben jutnak álláshoz, rosszabbul fizetik őket férfi kollégájuktól, megesik, hogy a várandós nőknek felmondanak, nem fizetik a szülési szabadságot, továbbra is munkahelyi zaklatásnak vannak kitéve, verbálisan sértegetik őket. Sokan továbbra is azt hiszik, ez normális hozzáállás, pedig nem az, ez embertelen viselkedés másokkal szemben – mondta Čomić.
A nőknek és a férfiaknak együtt kell dolgozniuk a célokért, de az előítéletek ma is erősek a nőkkel szemben. Prof. dr. Zoran Stojanović, a Bírósági Főtanács tagja, valamint a Belgrádi Egyetem Jogi Karának előadója elmondta, olvasott már kutatást, melyben azt mutatták ki, hogy azok a cégek, ahol a nők aránya magasabb a férfiakétól, komolytalanabb megítélésében részesülnek, mint a többségében férfi foglalkoztatókkal dolgozó cégek.
– A nők helyzetének megváltoztatása hosszú folyamat, ez nem megy egyik napról a másikra. Megoldásként fel kell kutatni azokat a csoportokat, ahol a problémák a legégetőbbek: a nők kedvezőtlen helyzete a falun, diszkrimináció a munkaerőpiacon, majd ezekre a bizonyos területekre összpontosítani a problémamegoldásban – magyarázta Stojanović.
A professzor ugyanakkor azt is elmondta, egyes területeken már jelentősen javult a helyzet. A felsőoktatási intézménybe egyre több nő iratkozik be, nagyobb arányban fejezik be az egyetemeket, mint férfiak, és ráadásul jobb eredményekkel. A tudományos életből is egyre jobban szorítják ki ellentétes nemű kollégáikat.
