Minden második szerbiai termelő-fogyasztó úgy véli, hogy nem ismételné meg azt a befektetést, amely a napelemek felszerelésére szánt korábban – derült ki a Helyi Nemzeti Gazdaságfejlesztési Szövetség (NALED) legfrissebb kutatásából, amelyet március 8-ától április 4-éig folytattak le Szerbiában. A nemrégiben bemutatott felmérés szerint a termelőként is nyilvántartott fogyasztók 78 százaléka saját erőből valósította meg a befektetést: háromnegyedük arra számított, hogy a villanyáramszámlájuk 40–100 százalékkal is csökken majd. Erre sajnos nem került sor, mert a Szerbiai Villanygazdaság kedvezőtlenül számolja el az általuk megtermelt energiát – vélik a befektetők.
A termelő-fogyasztók többsége a jövőben elsősorban az adóalapra vonatkozó előírásokon változtatna. Korszerűbb hozzáállással ugyanis egyértelműbbé válhat a havi elszámolás – vélik. Ezt a NALED javaslatai is megerősítik: a 15 ajánlat egyike megfogalmazza, hogy az érvényben levő rendelkezéseknél pontosítani kell az elfogyasztott energia fogalmát, de a villanygazdaságtól vásárolt energiamennyiségre vonatkozó járulékok esetében is figyelembe kellene venni azokat a kedvezményeket, amelyekre a korábbi saját termelési felesleg jogosítaná fel az érintetteket.
A NALED jelentése szerint jelenleg 851 termelő-fogyasztót jegyeznek az országunkban. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által is támogatott felmérés kimutatta azt is, hogy az említett kategória 95 százalékát lakosok alkotják, a szerbiai cégek tehát csak elhanyagolható arányban fektettek be napelemekbe. A javaslat szerint nagy szükség van azokra az állami intézkedésekre, amelyekkel gondoskodni lehetne arról, hogy a lakótömbök is termelő-fogyasztókká váljanak. Ezeknek szavatolni kell azt, hogy a befektetéseket egységesített megfizettetéssel valósítsák meg. Emellett a lakóknak lehetőséget kell adni arra, hogy az épület tetején helyet bérelhessenek a napelemek felszerelésére – hangsúlyozta a bemutatón Branko Radulović, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora.
A felmérés szerint az is nagy gondot jelent Szerbiában, hogy a termelő-fogyasztói státus elismerésére a kérdezettek 43 százaléka szerint 2–6 hónapot is várakoznak a kérelmezők. Az igénylések lassú feldolgozása, illetve a folyamat titokzatos kezelése mellett ködösek a kérelmezés feltételei is. Az eljárás megkezdését követően is sok dokumentumot kérnek be az illetékesek az igénylőktől, és a kivitelezők sincsenek tisztában az elbírálás menetével. A napelemek felszerelésétől számítva ugyanis átlagosan 114 nap telik el addig, mire rákapcsolják a termelő-fogyasztót a hálózatra – hangzott el a felmérés ismertetőjén.
Ugyanitt Jasmina Radovanović, a NALED vezetője elmondta, hogy közvélemény-kutatás szerint a lakosok 60 százaléka csak akkor fektetne be napelemekbe, ha erre támogatást kapna. A vállalkozók kétharmada viszont akkor is megvalósítaná a beruházást, ha saját eszközöket kellene erre fordítania.
A bemutatón elhangzottakra az energiaügyi minisztérium képviselője is reagált. Rade Mrdak azzal érvelt, hogy a lakosok és vállalatok befektetései akkor térülnek majd meg igazán, ha a villanyáram megdrágul. Ezzel pedig számolni kell, hisz a Nemzetközi Valutaalap kötelezi az államot a villanyáram árának emelésére – közölte a minisztérium szakembere. Hozzátette: a napelemekkel rendelkező háztartások elsősorban saját szükségleteiket elégítik ki, és a felesleges villanyáramot adják át a villanygazdaságnak. Ezáltal maga a termelő-fogyasztói státus már támogatott kategória, de az állam további hozzájárulásokat is garantál az érdekelteknek és érintetteknek – hangsúlyozta Rade Mrdak. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a napelemek felszereléséhez az energiahatékonyságot ösztönző pályázatok keretében járul hozzá az állam: erre a célra 45 millió eurót fordítanak az elkövetkező öt évben. Az év végéig pedig törvényileg is pontosítják az „aktív vásárló” fogalmát – utalt vissza a felmérés alapján megfogalmazott javaslatra a minisztérium képviselője a NALED ismertetőjén.
Nyitókép: Branko Radulović (Fotó: NALED)
