Most már a politikusok is ráeszméltek, hogy mekkora kár keletkezett a múlt század végén felszámolt szövetkezetek miatt Vajdaság gazdaságában. A tartományi kormány javaslatára csütörtökön kerekasztal-beszélgetést tartottak a Képviselőház épületében a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség, a vidéki mezőgazdasági szövetkezetek igazgatóinak képviseletében. Az összejövetel célja volt, hogy felmérjék, tulajdonképpen hány szövetkezet is működik Vajdaságban, továbbá hogy tervet kell készíteni, községenként mennyi és mekkora kapacitású szövetkezetre lenne szükség, és hogyan lehetne hálózatba tömöríteni őket.
– A Tartományi Munka- és Foglalkoztatási titkárság az elkövetkező időszakban két nagy horderejű projektumot indít be. Az egyik a vajdasági falvak újjáélesztése, a másik pedig a biotermesztés népszerűsítése, melynek hordozói a falusi nők lesznek. Hogy a két projektum megvalósítható legyen, előfeltétel az erős, szervezett szövetkezetek kiépítése, ahol a valamennyi termelő támpontot lelne –, mondta megnyitóbeszédében Miroslav Vasin tartományi munka és foglalkztatásügyi titkár.
Vajdaság valóban fejlett régió?
– A szövetkezetek hálózatának megteremtése nyilvántartási szempontból is fontos –, folytatta –, hogy követhetőbbek legyenek a tartomány mezőgazdaságának pénzáramlatai. Nagyon sok az eltitkolt, rejtett tevékenység, amely miatt a hivatalos statisztikai nyilvántartásban Vajdaságot fejletlen régióként mutatják be, holott mindenki számára ismert, hogy természeti és emberi erőforrásainak köszönhetően épp a legfejlettebb régió. Az egykori szövetkezetek felszámolása és a nagy mezőgazdasági birtokoknak a prvatizáció során való elkótyavetyélése ahhoz vezetett, hogy az ágazatban megvalósított hatalmas pénzfolyamatokat senki sem tudja ellenőrizni. Ha lennének szervezett szövetkezetek, szervezett mezőgazadsági vállalatok, mindezek a pénzáramlatatok, a pénzátutalások a nyilvántarásokban is szerepelnének, és Vajdaságot ezután már nem fejletlen régióként, hanem az őt megillető helyen, a legfejletteb régióként tartanák számon.
„Csak” a törvény hiányzik
Az összejövetelen elhangzott, hogy a szövetkezeteket olyan központokként képzelik el, amelyek a termelőket egybegyűjtik, felvásárolják tőlük előállított termékeiket... Ezek az alapvető feltételei annak, hogy egy bizonyos termelői társulást szövetkezetnek jegyeztessenek be.
Ezenkívül a specializált szövetkezetek alapítása is cél, például a biotermeléssel foglalkozó falusi nők szakosított szervezete, amelyek a szövetkezeti szövetségen belül tevékenykednének, külön egységként. A szövetkezeti szövetség munkája azért is fontos, hogy magasabb állami szinten tudják koordinálni a gazdák termékeinek értékesítését, netán külföldre irányuló exportjukat. Az a helyzet állt be a hazai piacon, mondja Vasin, hogy Oroszország óriási piaca a szerbiai termekéknek egyik legnagyobb felvásárlója lehetne, de nincs folyamatos és tervezett kivitel. Hiányzik a szövetkezeti szövetség, mely számos kistermelő terményét egyesítené, és egységesen kínálná fel a külföldi partnereknek. Ezt a problémát is a szervezetett szövetkezetek tudnák orvosolni. Azonban – mondja Vasin – szembesülnünk kell még egy problémával, mégpedig a szövetkezetekről szóló törvény hiányával. Megalkotásakor mindezekre a részletekre ügyelni kell.
