Egyetlen állam kereskedői sem dolgoznak ekkora haszonkulccsal, mint az itteniek. Ezért a jövőben a mezőgazdasági újratermelési eszközökre elszámolt kereskedelmi haszonkulcsot is korlátozni kellene, hangoztatja a Vajdasági Szociáldemokrata Liga.
A párt újvidéki székházában megtartott sajtótájékoztatón a múlt héten elhangzott, hogy a mezőgazdaságot az állami támogatások mellett segíteni lehet jó törvényekkel is, de csak azokkal amelyeket tiszteletben tartanak és nem csupán papíron léteznek.
– Szerbiában az átlagos kereskedelmi haszonkulcs valamennyi termékre 23 százalék, amely hatszorosa az európai átlagnak. Sehol sem keresnek ennyit az eladók, mint Szerbiában. Még a Boszniai Szerb Köztársaság is három éve kormányrendelettel szabályozta, hogy az alapvető élelmiszerek utáni haszonkulcs nem lépheti túl a nyolc százalékot – mondta Miroslav Grubanov, a Paori Crepaja parasztegyesület elnöke.
Vajon Szerbiában a haszonkulcs az itteni gazdasági viszonyok, az itteni paraszt anyagi képességeihez mértek-e. A kereskedők túlkapásait is példátval támasztotta alá. Külföldön, az EU-ban 2010 januárjában az UREA tonnája 407 dollárba került, egy évvel később pedig 488 dollárba, vagyis ez alatt az idő alatt a drágulás 20 százlékos volt. Nem így Szerbiában, ahol ugyanez a műtrágya mázsája 2010-ben 2360 dinárba, 2011-ben pedig 4000 dinárba került. Ez azt jelenti, hogy amíg az EU-ban egy év alatt 20, nálunk 60 százalékot drágult az UREA. Tehát az árkülönbség 40 százalék, ami az itteni kereskedők zsebébe ment. Ez még nem minden, mert például a herbicidek esetében a haszon a 60 százalékot is eléri. Mi ez, ha nem a kereskedők uzsoráskodása? Tette fel a kérdést Grubanov.
Köztudomású, hogy a kereskedők kétszeresen kersnek a gazdákon, mert Számtalan esetben, nem csupán az újratermelési anyagok árusítása révén tesznek hatalmas pénzre szert, hanem ők azok, aki a végtrerméket is felvásárolják a termelőtől.
