Először történt meg a történelem folyamán, hogy ilyen jellegű bírósági eljárás volt Franciaországban, melynek során a 47 éves gabonatermelő Paul Francois elmondta, hogy az említett társaság Lasso gyomirtó szerének belélegzése következtében idegrendszeri problémáktól, emlékezetvesztéstől, fejfájástól és dadogástól szenvedett. Francois azzal vádolja a Monsantót, hogy a termék címkéjén nem tüntette fel a megfelelő figyelmeztetést...
„Ez egy történelmi döntés, mert mérgezés miatt első alkalommal ítéltek bűnösnek növényvédő szereket előállító társaságot”– jelentette ki Francois Lafforgue a földműves ügyvédje.
Az amerikai biotechnológiai óriáscég elégedetlen az ítélettel, és fontolóra veszi, hogy fellebbezzen-e.
Az eddigi esetekben, mikor földművesek növényvédő szereket előállító társaságokat pereltek, nem született még ilyen ítélet, mert nem tudták bebizonyítani, hogy a betegségeket ezek a szerek idézték elő, jelentette az elmúlt héten a Tanjug.
A Monsanto hivatalos honlapján a következő olvasható: „A Monsanto növényvédő szerek csaknem mindegyike meghatározó jelentőségű a maga területén. A kedveltség okai között megemlíthető a megbízható hatás, a szerek széles körű ismertsége, a kiegyenlített és magas minőség, illetve a folyamatos és a gyakorlati igényeket jól kiszolgáló technológiai fejlesztések, kedvező hektárköltség...”
Nézzük, mit mondank mások... Például a Greenpeace
Nagy multinacionális növényvédőszer-gyártók tevékenységének környezeti és társadalmi hatásait értékelte még 2008-ban a Greenpeace. Akkor a legrosszabb eredményt a németországi székhelyű Bayer érte el, amelyet a Syngenta (Svájc), a Monsanto (USA), a BASF (Németország) és a Dow Chemical (USA) követ.
A Greenpeace felmérésében első alkalommal hasonlították össze a világ vezető növényvédőszer-gyártóinak termékeit annak alapján, hogy mekkora veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. A vizsgált nagyvállalatok forgalma a növényvédőszer-világpiac 75 százalékát teszi ki, 512 különféle növényvédelemre használt termékük 46 százaléka (243 db) egészségügyileg vagy környezetileg különösen veszélyesnek tekinthető, áll a Greeenpeace tanulmányában.
Időzített bomba: bármikor robbanhat
A felméréssel a környezetvédő szervezet az unió új növényvédőszer-engedélyezésének vitájához kívánt érvekkel szolgálni az agrokémiai vállalatok tevékenységének környezetkárosító hatásáról: az előállított növényvédő szerek egy része rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, esetleg az idegrendszert, hormonháztartást károsító hatású. Környezeti szempontból a méhek és a vízi élőlények a legveszélyeztetettebbek, az ökoszisztémák védelme érdekében az őket károsító hatóanyagok mielőbbi betiltása szükséges.
A felhasznált anyagok veszélyessége mellett problémát jelent az is, hogy 16 százalékuk esetében nincsenek megfelelően publikálva az esetleges környezeti és egészségügyi hatások. A forgalomban lévő növényvédő szerek 42 százalékát még a legjobban felszerelt európai laboratóriumok sem képesek rutinszerűen vizsgálni. A növényvédő szerek már jelen vannak környezetünkben, táplálékainkban és szervezetünkben is.
Az igen mérgező növényvédő szerek aránya a Monsanto cég termékei között volt a legnagyobb (60 százalék), ennek ellenére a Monsanto csak a lista közepére kerülhetett fel alacsonyabb piaci részaránya miatt, állapítja meg a Greenpeace...
A növényvédő szerek mennyisége drasztikusan növekszik
Egy másik, 2009. november 19-én közzétett tanulmány világosan cáfolja a biotechnológiai ipar azon állítását, hogy a génmódosított növények a növényvédő szerek felhasználásának csökkenését eredményeznék. A dr. Charles Benbrook által készített jelentés kőkemény adatokkal bizonyítja, hogy a génmódosított növények bevezetése óta drámai mértékben megnőtt a gyomirtó szerek felhasználása, ami aggodalmakat vet fel a génmódosított növények európai bevezetése kapcsán.
A genetikailag módosított növények túlnyomó részét arra fejlesztették ki, hogy tűrőképességgel rendelkezzenek a totális gyomirtó szerekkel szemben, ilyen például a Monsanto Roundup Ready szójája, amely túléli a glüfozát hatóanyagú gyomirtót. Ezek a fajták, mint a génmódosított szója, kukorica, gyapot, egyre inkább uralkodóvá váltak az Egyesült Államok növénytermesztésében, így nagymértékben nőtt a Roundup gyomirtó szerrel permetezett területek nagysága. A megnövekedett növényvédőszer-használat a glüfozát-rezisztens gyomok gyors kialakulását és elterjedését idézte elő. Ezen növények elpusztításához még nagyobb mennyiségben kell tehát gyomirtó szereket használni. A jelentés szerzője, dr. Charles Benbrook az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) adatait használta, és egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a gyomirtószertűrő haszonnövényekhez felhasznált vegyszerek mennyiségének növekedése összefügg a glüfozát hatóanyagú gyomirtóval szemben ellenálló gyomnövények megjelenésével és elterjedésével.
„A génmódosított növényekhez felhasznált növényvédő szerek mennyiségének drasztikus mértékű növekedését elsősorban a Monsanto által forgalmazott Roundup hatóanyagával, a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények gyors elterjedése okozza” – mondta dr. Charles Benbrook, a The Organic Center munkatársa.
Mi a helyzet nálunk?
Szerbiában még 2009-ben meghozták az Élelmiszerbiztonságról, valamint a Növényvédő szerekről szóló törvényeket. Ezeknek a törvényeknek a gyakorlati alkalmazását azonban akkor 2012-re, azaz az idei évre halasztották el... Ez annyit jelent, hogy például a Növényvédő szerekről szóló törvény értelmében már az idei év folyamán minden termelőnek megfelelő bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amellyel bizonyítani tudja, hogy szakmailag felkészült a permetszerek használatára, azaz, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik ezen a területen. A mezőgazdasági szakszolgálatok 2009-től errefelé kiképzést szerveztek a gazdák részére, de nyilvánosan senki nem fedte fel az adatot, hogy hány termelő vett részt ezeken a tanfolyamokon... A törvényhozó szándéka az volt, hogy körülbelül a bejegyzett gazdaságok számának megfelelő számú gazda szerezzen certifikátumot a vegyszerekről való tudás elsajátítása után... Ezt azonban mindmáig nem sikerült elkérni. Fogas kérdés, hogy miért? Az említett törvény meghatározza továbbá azt is, hogy a gazdáknak növényvédelmi naplót kell vezetniük, amivel bizonyítani tudják, hogy mikor milyen permetszerrel kemizáltak... Ezt a kötelzettségüket hivatott ellenőrizni a fitoszanitáris felügyelőség, ami azt jelenti, hogy bármikor bekopogtathat a termelőhöz a felügyelőség, és mintát kérhet az áruból...
Szerbia mesze elmarad az EU-s gyakorlat és szabványok mögött nemcsak a biztonságos éllemiszer-temelés, hanem a fogyasztóvédelem terültén is... Pedig csak egy kis jóakaraton (és persze pénzen) múlik, hogy megóvjuk egészségünket. Így például nincs magyarázat arra, hogy mindeddig miért nem vezették be a hazai zöldpiacokon a szúrópróbaszerű, gyors elemzéseket, melyekkel megállapítható lenne a termékekben a peszticidmaradvány mértéke.
