Folyamatban van a mezőgazdasági és kereskedelmi szaktárca A sertéspestis és a veszettség ellenőrzésének, illetve kiirtásának tudatosítása elnevezésű, az EU által támogatott projektuma (2010–2015), ami Szerbián kívül kiterjed a Nyugat-Balkán országaira is, célja pedig mind a sertéspestis, mind a veszettség teljes kiirtása a térségben. A mezőgazdasági és kereskedelmi szaktárca és a Vajdasági Agrárújságírók Egyesülete szervezésében a múlt héten szakmai tanácskozást tartottak e fertőző betegségek kísérésről...
Dr. Saša Ostojić, a köztársasági Állategészségügyi Igazgatóság képviseletében kimerítő tájékoztatót adott a fertőzések történetéről, valamint a felszámolásukra irányuló eredményekről. Jól ismert tény, hogy a veszettség embernél és állatnál egyaránt halálos kimenetelű fertőzés, ami ellen nincs gyógyszer, de azt kevesen tudják, hogy Indiában már 5500 évvel ezelőtt ismerték, s Hamurabbi törvénykönyvében (i. e. 1700) szintén fel van jegyezve, míg Franciaországban és Németországban 1271-ben észlelték. Mint ismeretes, a veszettség fő terjesztői a rókák, de fertőzött kutyák és macskák is lehetnek, s a kórokozó harapással jut a véráramba, majd támadja a központi idegrendszert, végül bekövetkezik a halál. Világviszonylatban évente 55 000 ember esik a veszettség áldozatául, az esetek 50 százalékában 15 éven aluli gyerek. A fejlett országokban az emberek és állatok veszettség elleni védőoltása, mint megelőzés, teljes védelmet biztosít. A vadon élő állatoknak, mindenekelőtt a rókának, mint a fertőzés fő hordozóinak szájon át (orális), csalival történő vakcinázása (a védőoltás anyagával átitatott, a vadon élő állatot vonzó illatú csalit, 20–25 db/km2 légi úton juttatják ki) Szerbiában látványos eredménnyel járt. 2010 őszén 1,4 millió, 2011 tavaszán pedig 1,6 millió vakcinacsalit helyeztek ki, ennek eredményeként míg 2009-ben mintegy 200 fertőzés jegyeztek, ez a következő évben megfeleződött, 2011-ben pedig 50 alá süllyedt, pl. Vajdaságból teljesen el is tűnt, esetleg más területekről hurcolhatják be a vadon élő állatok.
Európában még csak Szerbiában kötelező a sertéspestis-vakcina
Az egyik legjelentősebb gazdasági kárral (közvetlen és közvetett kár) járó állatbetegség a sertéspestis, mely ellen az állatok kötelező védőoltása nyújt védelmet, ami ugyan nem semmisíti meg a kórokozót, de fékezi a terjedését.
Európában csak Szerbiában van érvényben a sertések pestis elleni kötelező vakcinázása, ami korlátot jelent a sertéshús és az élő állatok eseteges exportjában, ugyanis olyan alacsony szintre süllyedt a sertéságazat, hogy ha nem lennének korlátozó előírások, akkor sem tudnánk mit felkínálni a külföldi, mindenekelőtt az EU piacának. 2010-ben kilátásba helyezték a sertések kötelező vakcinázásának eltörlését, de a szerémségi fertőzések (V. Radinci, Bešenovo) bizonytalan időre elhalasztották a pestis elleni védőoltás eltörlését. 1992-ben a köztársasági mezőgazdasági minisztérium hároméves programja alapot teremtett a sertéspestis felszámolásához, és az adatok szerint az 1994–2001 közötti időszakban köztársasági viszonylatban „mindössze” 125 fertőzési gócot jegyeztek, s a 6,7 millió sertés védőoltása tanúsítja a sertéságazat szintjét. Amikor azonban 2002-ben megszűnt a pestis elleni ingyenes védőoltás, az állomány rohamos csökkenésével párhuzamosan rosszabbodott az állategészségügyi helyzet is, úgyhogy 2005-ben 384, 2006-ban pedig 401 fertőzési góc alakult ki, így még abban az évben visszaállították az ingyenes kötelező védőoltást, de az ismétlődő fertőzések, bár egyre gyérülnek, kérdésessé teszik teljes megszüntetését. Fölvetődik a kérdés, hogy a fejlett mezőgazdaságú országokban hogyan sikerült teljesen megszüntetni a fertőző betegséget. Egyértelmű, hogy a fertőzés ott nem jelenik meg, ahol hatékony védettséget nyújt a vakcinázás (nálunk alig 70 százalékos a védettség), szigorú ellenőrzés kíséri a állatkereskedelmet, de a takarmányforgalamat is, ahol a telepeken betartják a zoohigiéniai előírásokat és követelményeket. Maga a vakcinázás rendkívül drága beavatkozás, amit Hollandia (részben fertőzött) sertéstenyésztésének felszámolása is tükröz. 1998-ban Hoillandiában 12 millió sertést semmisítettek meg, ebből 700 000 volt a fertőzött egyed, 1,1 millió pedig vágóra került, az anyagi kár pedig csak a közvetlen termelésben meghaladta a 2,2 milliárd (!) USA dollárt, ami egyenlő Szerbia egész évi mezőgazdasági terménykivitelének értékével. A szakma egybehangzó véleménye szerint csak a jól megfogalmazott állategészségügyi előírások betartása, az esetleg fertőzésgyanús vagy fertőzött állomány bejelentése és megsemmisítése, a vágóállat- és takarmánykereskedelem, a hús forgalmazásának betiltása, az állati tetemek szakszerű eltávolítása és megsemmisítése, és az objektumok alapos fertőtlenítése járulhat hozzá, hogy egy napon Szerbiában is eltöröljék a sertések pestis elleni kötelező védőoltását.
