A tartományi kormány július második felében meghagyással fordult Vajdaság önkormányzataihoz, hogy helyben kárfelbecslő bizottságokat alakítsanak a terménykiesésre vonatkozó adatok begyűjtése céljából. A vidékről érkező jelentések alapján döntenek majd tartományi és köztársasági szinten is egyaránt a további, mezőgazdaságot érintő kérdésekről, a szükséges lépésekről. Ha az államvezetés elemi csapást hirdetne, akkor a gazdák számíthatnak az állami földek utáni bérleti díjak elengedésére, az agrártálca által támogatott hitelek átütemezésére, a vízlecspolási díj alóli fölmentlésre...
Lassan érkeznek a helyi önkormányzatokból, községekből a kárfelbecslő jelentések. Ezekből válogattunk néhányat.
Szabadka község
Szabadka községben, a mintegy 80 ezer hektár földterületen az idei szárazság megközeltőleg 6 milliárd dináros (53 millió eurós) kárt okozott a termelőknek, amelymár természeti csapásnak tudható be – áll az aszálykárok felmérésével foglakozó bizottság jelentésében.
Az aszály a legnagyobb kárt a kukoricásokban okozta, ahol becslések szerint több mint hárommilliárd dinárra tehető a kiesés, valamint az almásokban, ahol 2 milliárd dinárnál is nagyobb értékű terménykiesést jegyzetek a szakemberek. Megközelítőleg 300 ezer dinárra tehető a kár a zöldségfélék esetében is, illetve súlyos veszteséget okozott a szárazság és a magas hőmérséklet a cukorrépaföldeken is, ahol 158 millió dináros kárt jegyzetek a bizottság tagjai.
A városi költségvetésből 10 millió dinárt irányoztak elő az év elején az elemi csapások okozta károk szanálására. Ez az összeg azonban nagyon kevés, hiszen csupán egy kis hányadát fedezné a veszteségeknek. Ez adott okot arra, hogy tartományi, illetve állami támogatást kérjen az önkormányzat a termelőknek.
Az 53 millió eurós kár csupán a két héttel ezelőtti állapot felmérésére vonatkozik, azóta a helyzet sokkal rosszabb, és további nehézségekre lehet számítani, hiszen az aszályos időszaknak még mindig nincs vége. A község mezőgazdaságát érintő veszteség az eddiginél sokkal nagyobb lesz, hiszen a felmérés nem tért ki azállattenyésztésre, az ágazatot érintő veszteség később, majd csak a télen vagy a tavasszal mutatkozik meg.
Kishegyes
Az aszálykárokat felbecslő bizottság jelentése szerint a kishegyesi községben a szárazság legalább tízmillió eurós kárt okozott.
A határ tarka képet mutat. Számos helyen szinte 100 százalékos a kár, vagyis egyáltalán nem lesz termés, de van olyan is, ahol mindössze 50–60 százalékos. A legnagyobb kár kétségtelenül a kukoricában és a szójában keletkezett. Mindkét esetben a kár arányát 80 százalékra becsülték. A napraforgó esetében valamivel kisebb lesz a kiesés, fele mennyiségű termésre lehet számítani, de végérvényes eredmények a betakarítás követően lesznek. A cukorrépa is nagyon megsínylette a szárazságot, esetében 60 százalékra becsülhető a terméskiesés, a lucernaföldekről pedig fele annyi széna hordható be, mint tavaly. A búzánál 15 százalékos volt a kiesés, a tavaszi árpa esetében pedig 20 százalékos.
Az idén is bebizonyosodott, hogy az agrotechnika rendkívül fontos volt, és természetesen a fajtaválasztás is, mert ez is lényegesen befolyásolta a termés állapotát. Nemcsak gondosnak, hanem szerencsésnek is kellett lennie a gazdának, hogy jó termése legyen – mutatott rá Varga Géza, a kishegyesi aszálykárt felbecslő bizottság elnöke.
Magyarkanizsa
A magyarkanizsai községben az aszálykár meghaladja a 73 százalékot, pénzbeli értékben mintegy 29,5 millió euró. A kukorica és a fűszerpaprika szenvedte el a legnagyobb aszálykárt, a kukorica nem kötött, a 80 százalékot is meghaladja a terméskiesés – mondta Halász Mónika a községi tanács mezőgazdasággal, vízgazdálkodással és környezetvédelemmel megbízott tagja. A szőlészeknél és gyümölcstermelőknél a kár esetenként meghaladja a 90 százalékot is. Amit a fagy meghagyott, azt a szárazság vitte el.
Óbecse
A községi kárfelmérő bizottság adatai szerint a szárazság okozta kár Óbecse község területén 2,7 milliárd dinárt tesz ki – tudtuk meg dr. Anđelko Mišković mezőgazdasággal és falufejlesztéssel megbízott községi tanácstagtól. A bizottsági jelentés szerint a kukoricát 70 százalékos kár érte (1,8 milliárd dinár), a cukorrépakár 55 százalékos (305 millió dinár), a napraforgókár 45 százalékos (173 millió dinár), míg a szójakár 60 százalékos (473 millió dinár). Az összegeket az utóbbi három év átlaghozama, valamint az újvidéki börze jelenlegi árai alapján számolták ki. Mišković szerint a rendkívül komoly aszálykár miatt még azokon a földeken is jelentős hozamcsökkenés várható, ahol locsolórendszer működik.
– A kár mértékét több tényező is befolyásolja, többek között az elővetés, a földmegmunkálás mélysége, a téli nedvesség mennyisége és tartaléka. Az idei szárazságra régóta nem volt példa. Amellett, hogy a statisztikák szerint 600–611 milliméter éves csapadékmennyiségről beszélünk, arról ritkán esik szó, hogy emellett ez a csapadék nem a megfelelő időszakban esett – tette hozzá Mišković.
Amennyiben természeti csapássá nyilvánítják az aszálykárt, még nem tudni, ki fogja megtéríteni a termelők tetemes kárát. A tanácsos elmondása szerint az óbecsei önkormányzatnak erre sajnos nincsen lehetősége, így pályázatokon remélnek forrásokhoz jutni.
