Világszerte sok bírálatot váltott ki Donald Trump azzal a bejelentésével, hogy az Egyesült Államok hosszú távra tulajdonba akarja venni a Gázai övezetet, amelyet újjáépítene és a Közel-Kelet Riviérájává varázsolna. Előzőleg külföldre telepítené az ott élő palesztinokat. A Fehér Ház időközben árnyalni próbálta a nyilatkozatot. Izraelben azonban támogatják az amerikai elnök ötletét, sőt a zsidó állam védelmi minisztere megbízta a hadsereget, hogy készítsen tervet a palesztinok önkéntes távozására a Gázai övezetből.
A Közel-Keletre vonatkozó átfogó békestratégia részének tartja a Fehér Ház az amerikai elnök legutóbbi ötletét a Gázai övezetről. Donald Trump kedden Washingtonban beszélt arról (Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében), hogy az Egyesült Államok tulajdonosként, hosszú távra átvenné a palesztinok lakta területet, majd újjáépítve a Közel-Kelet Riviérájává alakítaná át. A 15 hónapos háborúban súlyos pusztításokat szenvedett övezetben élő mintegy kétmillió palesztint azonban előzőleg kitelepítené egy „gyönyörű területre”. Talán Egyiptomba és Jordániába, ám erről a két ország hallani sem akar. És a gázai palesztinok zöme sem.
Bejelentése sokakat megdöbbentett, és heves reakciókat váltott ki. Támogató és pozitív vélemények is elhangzottak; elsősorban izraeli és amerikai politikusok részéről.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter nemcsak üdvözölte Trump elképzelését, hanem már intézkedett is annak megvalósítása érdekében. Utasította a hadsereget (IDF), hogy készítsen tervet a gázaiak önkéntes távozására. Minisztériuma tegnap közölte: olyan tervet kell készíteni, „amely lehetővé teszi Gáza minden eziránt érdeklődő lakosa számára, hogy a világ bármely, őt befogadó pontjára távozzon”. A közlemény ugyanakkor nyomatékosítja: „az Izrael ellen a gázai tevékenysége miatt hamis vádakat és összeesküvés-elméleteket megfogalmazó országoknak, így Spanyolországnak, Írországnak, Norvégiának és másoknak, kötelező minden gázai lakost beengedniük területükre; ha ezt megtagadják, képmutatásuk lelepleződik”. A lehetséges befogadó országok között szerepel Kanada is.
MAGYARÁZKODNI KEZDTEK
Az amerikai külügyminiszter „igen nagylelkűnek” nevezte főnökének ajánlatát, hogy az USA „tulajdonosi helyzetben a Közel-Kelet Riviérájává” fejleszti a Gázai övezetet. Marco Rubio azt is közölte, hogy szó sincs ellenséges lépésről, a gázaiaknak az újjáépítés miatt kellene másutt élniük, „mert az övezet olyan, mintha természeti katasztrófa sújtotta volna, ráadásul nemcsak romok tarkítják, hanem tele van fel nem robbant lövegekkel”.
Washingtonban közben már magyarázkodnak, árnyalni, finomítani igyekeztek Trump kijelentését. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője elismerte, hogy nincs kidolgozott terv az elnök elképzeléséről. Hangsúlyozta azt is, hogy nem az adófizetők pénzéből költenének a programra. A nemzetbiztonsági tanácsadó is óvatosan fogalmazott. Mike Waltz azt mondta: Trump „nagyon merész, friss, új ötlete” egy kezdődő diplomáciai folyamathoz kapcsolódik, és „semmiképp sem bírálandó”. Főként egy olyan helyzetben, amikor „senkinek sincs reális megoldása” a problémára.
KÉT ÁLLAMOT AJÁNLANAK
Ezzel sokan nem értenek egyet. Szerintük ugyanis létezik megoldás: a palesztin állam megteremtése és működtetése Izrael mellett. Erre a brit miniszterelnök is újfent felhívta a figyelmet. Keir Starmer szerint a Gázai övezetben élő palesztinoknak lehetővé kell tenni, hogy visszatérjenek otthonaikba és újjáépítsék a lerombolt területet, a konfliktust pedig a kétállami megoldás alapján kell rendezni.
Starmer az utóbbi időben többször rámutatott, hogy olyan kétállami megoldásra kell törekedni, amely szavatolja Izrael biztonságát egy szuverén, életképes és lakosságának jólétet biztosító – a gázai és ciszjordániai területeket magába foglaló – palesztin állam szomszédságában.
Trump ötlete az EU-ban is bírálatokat generált. Annalena Baerbock német külügyminiszter közleménye szerint „a palesztin civilek deportálása elfogadhatatlan, szembemegy a nemzetközi joggal”. A terepen tapasztalható viszálykodásra és válságra a kétállami megoldást ajánlotta. Párizs is hasonlóképpen vélekedik, megjegyezve, hogy a Gázai övezet irányítását harmadik állam nem veheti át.
A spanyol diplomácia vezetője, José Manuel Albares visszautasította, hogy hazájának kitelepítendő palesztinokat kellene befogadnia. Az izraeli védelmi miniszternek azt üzente, a gázaiak hazája a Gázai övezet, amely a leendő palesztin állam része lesz.
ETNIKAI TISZTOGATÁSTÓL TART
Az ENSZ-főtitkár keményebben fogalmazott. António Gutteres közölte: amit Trump felvetett, az etnikai tisztogatásra való felhívás. Teherán tegnap úgy ítélte meg, hogy Trump botrányos módon a palesztinok „erőszakos kitelepítésére” utalt, amivel „példátlan támadást” intézett „a nemzetközi jog alapja és az ENSZ Alapokmányának alapelvei ellen”.
Peking is elutasítja Trump ötletét. A kínai külügyminisztérium tegnap támogatásáról biztosította a két állami megoldást, hangsúlyozva, hogy a Gázai övezet „a palesztinoké, a palesztin terület szerves része, nem politikai alku tárgya, és nem is a dzsungel törvényének célpontja”.
A terebélyesedő vita közepette Trump közösségi oldalán tegnap azt írta, Izrael a harcok befejeztével adná át a Gázai övezetet az Egyesült Államoknak. A palesztinokat ezután a régió biztonságosabb és szebb közösségeibe költöztetnék, új és modern otthonokba. Olyan területekre, ahol biztonságban és szabadon élhetnének. Az USA pedig nemzetközi fejlesztőcsoportokkal együttműködve megkezdené az építkezést a Gázai övezetben, ahol ezáltal az egyik legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése bontakozna ki.
Nyitókép: Sok víz lefolyik még a Dunán, mire itt (a gázai Dzsalabíjában) közel-keleti riviéra lesz (Fotó: AP via Beta)
