2024. szeptember 29., vasárnap

Tönkölybúza, a megelőző hatású gyógyszer

A topolyai Truzsinszki-farmon június 12-én – termelők, élelmezési szakemberek, pékek, kereskedők részvételével tájainkon egyedülálló tönkölynapot tartottak

Az árpa betakarításával Vajdaságban megkezdődött az aratás. A gazdát – a terméshozamon felül – leginkább az esedékes felvásárlási ár foglalkoztatja, míg a pékeket a kenyérgabona várható minősége: hektolitersúly, esésszám, fehérjetartalom, sikér stb. melyek meghatározzák, hogy a bőtermő új búza lisztjéből foszlós bélű cipót sikerül-e dagasztani. Az étkezési (őszi) búza árnyékában húzódik meg a tönköly (Triticum spelta), amit az egészséges táplálkozás követői ismernek és becsülnek igazán. A szakirodalom szerint a legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek az i. e. negyedik évezredből származnak. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a yogikus óind kultúrában és az esszénus közösségekben A tönköly mint jelentős területet elfoglaló gabona csak a késő bronzkor óta mutatható ki Európában, de helyét napjainkra új, nemesített, nagyobb terméshozamú és könnyebben betakarítható búzák vették át. Vajdaságban az egyik legjelentősebb tönkölytermesztő a gazdag magyar szürkemarha-állományáról is ismert topolyai Truzsinszki-farm, ahol június 12-én – termelők, élelmezési szakemberek, pékek, kereskedők részvételével tájainkon egyedülálló tönkölynapot tartottak.

– A népszerűsítés céljából szerveztük az összejövetelt, hiszen, bár évezredes gabonáról van szó, mégis többen vannak, akik nem ismerik, mint akik tudnak róla, a tönkölyt nem véletlenül nevezik a harmadik évezred, a jövő búzájának. Egészségünk megóvásához mi magunk járulhatunk hozzá legnagyobb mértékben, mégpedig úgy, hogy magas biológiai értékű, egészséges élelmiszert fogyasztunk. A tönköly lisztjéből készített kenyér, tészták, s nem utolsó sorban a tönkölyfűlé fogyasztása növeli a szervezet ellenálló képességét, ezért is nyerte meg az egészséges életmódot követők bizalmát – mondja Truzsinszki Rózsa, s azt is hozzáteszi, hogy a tönköly akár megelőző hatású gyógyszernek is nevezhető. – Maga az a tény, hogy a tönköly, illetve a belőle készült pékipari termékek 18 százalék körüli fehérjét, 7-8-szor több kalciumot, foszfort, magnéziumot és szelént tartalmaznak, mint más gabonafélék, ezenfelül vitamin- és aminosav-tartalma is kiváló, e nem eléggé becsült gabona mellett szól! Egészségjavító, illetve betegségmegelőző szerepéről pedig csak annyit, hogy alacsony szénhidrát-tartalma miatt a cukorbetegek és lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Hogyan, miért fordultak a tönkölytermesztés felé, hiszen ha csak búzatermelésről van szó, sokkal egyszerűbb az őszi búza termelése…

– A gabonatermesztésben a jövedelmezőséget még mindig nem a minőség, hanem a mennyiség határozza meg. Míg őszi búzából hektáronként 6-7 tonnás termést takarítanak be, a tönköly ennek felét termi, ráadásul a magot hántolni kell, tehát növekszik a termelési költség, ami nehezen építhető be a késztermék árába, s a malomipar sem mutat érdeklődést e gabona iránt, így a családi gazdaságokra, a családi vállalkozásokra alapozódik a termelés. Termőterületeink nagyobb részén organikus gazdálkodást folytatunk, s néhány évvel ezelőtt kivitelre termeltünk, de úgy döntöttünk, hogy félkész-, illetve késztermék formájában itthon próbálkozunk értékesítésével, mert meggyőződésem szerint a hazai piac is befogadja, csak kitartóan kell népszerűsíteni. Több mint két évvel ezelőtt kezdtem járni a vajdasági települések piacait, élelmiszerboltjait, kóstolóval egybekötve magyarázom a tönkölyből készült termékek jótékony hatását, a tönkölyfűlé értékét, s bár lassan, de így gyarapszik a fogyasztók tábora. Asztalunkra kizárólag a tönköly lisztjéből készült kenyér, kalács kerül, az évszaktól függetlenül tönkölyfűlé elfogyasztásával kezdődik a napunk.

A tönkölynapon a látogatók megízlelhették a kenyeret, a tésztákat, a búzafűlevet, de újdonságokat is a látogatók elé tártak…

– A kenyérsütésben nem számít újdonságnak a kovász, illetve élesztő nélkül készített kenyér, de most a tönkölylisztből dagasztott kovász nélküli kenyeret is bemutattuk. Ezenkívül a tönkölyfűlével dagasztott, zöld színű tésztát, ami akár vitaminbombának is nevezhető, hiszen a teljes kiőrlésű lisztet párosítottuk a fűlével. Egyébként a tönköly lisztjéből készített tészta csokoládébarna színű, és főzés közben sem veszíti el a színét, hiszen nem mesterséges élelmiszer-festékanyagot tartalmaz! A gazdag rosttartalom segíti az anyagcserét, az emésztést, ezért is tanácsolják fogyasztását az élelmezési szakemberek.

Bioboltokban már kapható fagyasztott tönkölyfűlé, de Rózsa asszony egyedül készíti, reggelenként frissen préseli. Tönkölyt bárki termeszthet, még erkélyládában is, így minden időben frissen préselt léhez juthat…

– Hosszú évek óta télen-nyáron erkélyládában termesztettem én is a tönkölyt, s amikor a fű magassága elérte a 15-20 cm-t, akkor vágtam és préseltem, tehát a városi lakások erkélyén is megterem, télidőben pedig a zárt erkélyen. Értékét bizonyítja, hogy B17 vitaminban gazdag, s C-vitamin-tartalma is magasabb, mint sok zöldségnövényé. Az első vágás után újra hajt a növény, azzal, hogy a levelek már nem lesznek olyan üde zöldek, mint előzőleg. A tönkölyt semmiképpen se vessük előre elkészített, termésnövelő műtrágyával, esetleg növényvédő szerrel is dúsított virágföldbe, hanem a szántókról töltsük meg az erkélyládát, bőséges öntözés mellett buja növényzet fejlődik. Ettől az évtől már fóliasátorban termesztem a tönkölyt, s itt kapott helyet a kis biokert is, innen kerül ki a család szükségletére minden zöldségnövény.

– Kedvtelésből tehát bárki termeszthet tönkölyt. Ha gazdasági céllal termesztjük, bonyolultabb-e, költségesebb-e a termesztése, mint az őszi búzáé?

– Dehogy költségesebb! Az őszi búza tápanyagigénye kifejezett, nitrogén-műtrágyázás nélkül elmaradnak a nagy hozamok, lisztharmat, levélrozsda támadja a növényzetet, ezenfelül tavasszal a gyomnövények ellen is kemizálni kell, s mindez tetézi a termelési költségeket. A tönköly ellenálló a gombabetegségekkel szemben, kártevői nincsenek, gyomnövények, mint pl. mácsonya, pipacs, ragadós galaj stb. mutatóban sincsenek a növényállományban, tápanyagigénye sem kifejezett, bár jobban terem a szerves trágyával terített földben. S még egy előnye van: jól viseli a szárazságot, így aszályos, magas hőmérsékletű években is biztos a termés. A betakarítása, azaz kombájnozása nehezebb, mint az őszi búzáé, ugyanis az akár 1,5 (!) méter magasra megnövő szalma szívós, szíjszerű, és nehezen vágja a kasza. Számunkra a szalma is értéket jelent, amit szürkemarha-állományunk aljazására és részben takarmányozására használunk. A szalma, szerves trágya formájában visszakerül a szántókra, s állítom, hogy az eredményes gazdálkodásban ezt a modellt kellene követnünk.

– Truzsinszkiék mintegy 40 holdon termesztenek tönkölyt, s lassan az aratásra készülnek, a terméshozamot is mérlegelhetik már…

– Akkor beszélhetünk biztos termésről, amikor betakarítottuk a termést, de jónak ígérkezik, hiszen volt elegendő nedvesség, nagyon szépen teltek a hosszú kalászok! Az aratással várnunk kell, hiszen még haragos zöld a növényzet. A tönköly betakarítása akkor kezdődik, amikor az őszi búza aratását már befejezték. Az aratással nem fejeződik be a munka, mert a tönköly nem kerül nyomban zsákba, s kezdődhet az őrlés, mert rövid ideig tartó utóérlelést követően el kell végezni a hántolást, s csak utána kezdődhet a feldolgozási folyamat. Hogy milyen minőségű kenyér készül az idei tönköly lisztjéből? A tönköly esetében nincs minőségingadozás, minden évben kifogástalan minőségű kenyér sül a lisztjéből, s bárki megkóstolta tanyánkra látogatva, csak azt erősítette meg: hasonlít a nagyanyáink idejében még kemencében sütött kenyérre, amely vászonszalvétába takarva egy hétig is megőrizte frissességét – vallja Truzsinszki Rózsa.