A digitális transzformáció korunk egyik jellemzően gyorsan végbemenő folyamata. Gyökeresen alakítja át világunkat, életünk minden területén megjelenik. A pandémia hozzájárult ahhoz, hogy a folyamat még magasabb sebességfokozatra váltson. A kialakult helyzet rákényszerítette a cégeket, hogy korábban sosem tapasztalt gyorsasággal úgymond ugorjanak fejest új technológiák, informatikai megoldások és folyamatok fejlesztésébe. Az IT-szektorban a munkaerőhiány létezése óta jellemző volt, de a jelek szerint tovább fokozódhat. Elképesztően nagy kereslet alakult ki elsősorban a különböző profilú fejlesztők iránt az egyes iparági szereplők részéről. A legnagyobb hiány világszerte az alkalmazásfejlesztésben mutatkozik meg. A digitális transzformációhoz ugyanakkor szorosan kötődik a mesterséges intelligencia fejlesztése. Annak tűnhet, de ez már nem egy sci-fi regényben leírt jelenség, hanem az üzleti világban is a valóság. A vállalatok a működésük hatékonyságának növelésére, a teljesítmény előrejelzésére, a kockázati tényezők csökkentésére, valamint számos más területen is élnek a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel. Tény, hogy az ember soha nem lesz elég gyors ahhoz, hogy a különféle személyre szabott tartalmak iránti igényt azonnal, hatékonyan és nagy pontossággal kielégítse, mint a mesterséges intelligencia. A digitalizáció elér minden szakmát. Azt hitték korábban, a mezőgazdaság például kimaradhat, de ott is mind inkább terjed, alapjaiban forgatva fel az ágazatot. Az informatikán belül is mind inkább megfigyelhető a specializáció. A különleges IT-tudás hiánya, amely már érezhető volt az elmúlt években, egyre nagyobb probléma lesz a jövőben, ahogyan globális szinten is kiéleződik a verseny.
Ezen a téren nem vagyunk lemaradásban?
Szerbiában az IT-szektor összbevétele tavaly meghaladta a 3,6 milliárd eurót. A korábbi évekhez mérve jelentős az emelkedés, ami azt mutatja, az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat lett országunkban is. Jó hírnek tekinthetjük, hiszen legalább ebben nem vagyunk lemaradva, illetve gyorsan próbálunk felzárkózni. Ezt mutatja az is, hogy a szegmens részesedése a bruttó hazai termékben (GDP) túllépte a mezőgazdaságét. Még pár évvel ezelőtt nehezen hittük volna el, hogy ez be fog következni. A trendek előrevetítése azt mutatja, az elkövetkező három év alatt a bevétel eléri a 10 milliárdot, a foglalkoztatottak száma pedig további 40-50 ezerrel megnő. Már amennyiben lesz megfelelő szakember-utánpótlás. Hatalmas lehetőség ez mindazok számára, akik informatikusként képzelik el a jövőjüket. Annál is inkább, mivel a fizetések ebben a szektorban messze meghaladják az országos átlagot. Ezer eurónak megfelelő összeg alatt nem igen fizetnek, de állítólag egy jól teljesítő szakembernek több ezer eurós fizetése van, miközben sok esetben a munkáját otthonról, a számítógépe mellől végezheti. Az IT-szektor mára Szerbia egyik legjelentősebb kiviteli ágazatává nőtte ki magát. 2016 óta megduplázódott az alkalmazottak száma.
Mégsem akkora a hiány?
Valóban mind több szakemberre van szükség, de a médiában az informatikus hiány problémáját gyakran eltúlozzák. Teszik ezt annak ellenére, hogy valóban vannak területek, ahol nehéz képzett szakembert találni. Az oktatás terén vannak próbálkozások az alkalmazkodásra, átállásra. Tudni kell azonban, hogy egy iskolából kikerülő informatikusba a szakterülettől függően még legkevesebb egy-két évet kell invesztálni, mire eljut addig a szintig, amikor igazán elkezd már valódi hasznot, pénzt termelni.
Létezik, a napi közbeszéd szintjén is tapintható az aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket szüntet majd meg. A fejlesztések azonban elsősorban a munkahelyek javítására irányulnak, nem pedig azok klasszikus értelemben vett kiváltására. A jövőben a mesterséges intelligencia számos olyan feladatot fog ellátni, amelyet jelenleg emberek végeznek. Bizonyos típusú munkákból már most is kiveszi a részét. A különféle adminisztrációs és irodai munkákhoz kapcsolódó feladatok tűnnek leginkább érintettnek. Bár a mesterséges intelligencia átvesz néhány munkát, a témakör legtöbb szakértője szerint új munkahelyeket is fog teremteni. A monoton feladatokat viszont biztosan ki fogja váltani. De ha valaki speciális tudással bír, esetleg nagyon bonyolult hálózatokat tud konfigurálni és üzemeltetni, az sok pénzt kereshet vele. Az összetettebb munkák olyan gondolkodásmódot igényelnek, amelyet nagyon nehéz elsajátítani. Zenei hasonlattal élve jó hallás kell hozzá, informatikusnak is úgymond születni kell. Némi ellentmondás fedezhető fel abban, hogy az informatikusok a fejlesztéseikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy szerényebb képességű társaik munkáját is átvegyék az általuk kifejlesztett, megalkotott alkalmazások.
Nyitókép: (Illusztráció: pixabay.com)
