A régióban nálunk a legdrágább az élelem, de úgy látszik, ez senkit sem aggaszt. Amíg a kereskedelemről, a fogyasztókról, a konkurenciáról, a termékek és élelmiszer-ipari cikkek általános biztonságáról szóló törvényt nem változtatják meg úgy, hogy az a gyakorlatban alkalmazható legyen, addig nem beszélhetünk a szerbiai fogyasztók jogainak védelméről, tiszteletben tartásáról.
Egyebek mellett emiatt és az indokolatlan áremelések miatt szólította fel bojkottra a vásárlókat a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet (NOPS). Azt tanácsolták a polgároknak, hogy október 30-án, 31-én és november 1-jén, illetve a jelzett időpotban legalább egy napon ne vásároljanak semmit a nagy áruházláncok (Maxi, Tempo, Idea, Mercator, Mercator Roda) üzleteiben.
Goran Papović, a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint a fogyasztók ezáltal tudják a leghatékonyabban büntetni az áruforgalmazókat, akik nem riadnak vissza attól, hogy évente több ízben drágítsák termékeiket, legtöbbször teljesen indokolatlanul, ugyanakkor azt üzengetik a kormánynak, hogy a problémát rendszerbeli intézkedésekkel kell megoldania.
Papović arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelmi cégek tulajdonosai egyben a termelői vállalatok tulajdonosai is. Ez a helyzet a húsiparban, a mezőgazdaságban, a kozmetikai szerek gyártásában. Ezzel bezárul a kör, s mindaddig nem változik a helyzet, amíg ezek a termelők a konkurenciától tartva mindent elkövetnek és tiltakoznak a külföldi vállalatoknak a szerbiai piacon való megjelenése ellen.
A fogyasztóvédelmi szervezet javasolta a kereskedelmi felügyelőknek, hogy a bojkott ideje alatt alaposan „fésüljék” át a üzleteket, ellenőrizzék például, hogy a kereskedők tartják-e magukat a termékek szavatossági idejéhez, vizsgálják meg a termékcímkéket stb., és ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, a vétkeseket büntessék meg, az ebből befolyó pénzt pedig utalják át a költségvetésbe.
A Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet becslései alapján a bojkott első napján mintegy 15 000-en tartózkodtak a vásárlástól, ami azt bizonyítja, hogy a felhívás eredményes volt. Goran Papović szerint több mint 31 000-en jelentették ki, hogy nem fognak vásárolni, mintegy 3600-an pedig be is váltották ígéretüket. Az áruházláncok üzteteiben elmaradt a szokásos tömeg, a polgárok inkább a piacokon, a kisebb boltokban vásárolták meg a legszükségesebb termékeket.
Az áruházláncok illetékesei azonban azt állítják, hogy náluk a helyzet nem változott, annyian vásároltak, mint eddig.
A Szerbiai Fogyasztók Társulásának (APOS) képviselői arra figyelmeztetnek, hogy a bojkottra való felhívás – mivel egyes üzletláncokra vonatkozott – akár burkolt reklámnak is tekinthető, félrevezető lehet, visszaélésre ad lehetőséget, ami ellentétben áll a tisztességes versengés és ügyvitel elveivel, valamint nem szolgálja a fogyasztók érdekeit. Az egyikben például azzal próbálták odacsalogatni a vásárlókat, hogy a jelzett napon 10 százalékos árengedményt hirdettek meg minden egyes termékre.
A kereskedelemben dolgozók szakszervete arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi láncok újvidéki üzteleinek mintegy 17 000 foglalkoztatottja van, a vásárlási bojkottra való felhívással egy egész napi bevételtől fosztaná meg a vállalatokat, s ennek következtében nem tudnák fedezni az aznapi kiadásaikat, ezért ők gazdasági okok miatt nem támogatják a bojkottot.
Mit mondanak erről a polgárok? Egy részük úgy vélekedik, hogy csupán egynapi tartózkodás a vásárlástól még nem jelent semmit, korántsem fog változtatni a helyzeten. Ha valamennyien hozzájárulnának a meghirdetett akcióhoz, akkor esetleg lenne eredménye. Mások nem is hallottak a meghirdetett bojkottról.
