Az Európai Bizottság előterjesztette javaslatát, miszerint 2019-ben beszüntetnék az évi kétszeri óraállítást az unió területén. Az órák átállítását eredetileg energiatakarossági okokból vezették be még az 1970-es években, manapság azonban, úgy tűnik, több fejfájást okoz, mint amennyi haszna van. Az idei nyár folyamán az Európai Bizottság nyilvános online konzultációt kezdeményezett a témával kapcsolatban, ahol az európai polgárok hangot adhattak véleményüknek.
Az előzetes felmérések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az európaiak nagy része eltörölné az óraállítást. A témáról Deli Andor vajdasági fideszes európai parlamenti képviselő urat kérdeztem.
Az órák tavaszi és őszi átállításának eltörlése már többször is felmerült a múltban. Miért éppen most szánta el magát az Európai Bizottság, hogy döntést hozzon a témában?
– Valóban, ez egy régebben tartó folyamat, és minduntalan visszatérő téma – vajon szükséges-e továbbra is az évi kétszeri óraállítás, van-e bármilyen pozitív hozadéka? Az Európai Parlament is már többször vitázott róla, többek között 2015-ben és 2016-ban is. Azonban az erős löketet az utolsó vita adta, amely 2018. február 8-án zajlott a Parlamentben. Ennek a parlamenti vitának része volt egy elfogadott határozat, amely felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 2000/84 (EC) irányelvet, amely előírja az évi kétszeri kötelező óraállítást, és ha szükséges, akkor készítsen törvényjavaslatot. Ennek volt a hozománya a nyár folyamán tartott online konzultáció. A Parlamentben a Közlekedési és Turisztikai Szakbizottság, melynek tagja vagyok, a téma felelőse. Itt nem a kérdés egészségre és közérzetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásaival foglalkoztunk, hanem például azzal, hogy a tavaszi és őszi óraátállás során a vonatok és éjszakai távolsági buszok vagy egy órát vesztegelnek, vagy az egy óra különbséget be kell hozniuk, hogy igazodjanak a művileg kieszközölt változtatáshoz. De ugyancsak felmerült a turizmusra gyakorolt hatása is.
Az Európai Bizottság sajtóközleményében az áll, hogy az európaiak 84 százaléka eltörölné az óraátállítást. Ha azonban az online felmérésben résztvevők számát nézzük, ami 4,6 millió fő, akkor azt látjuk, hogy az EU összlakosságának nagyjából kevesebb mint 1 százaléka nyilatkozott ebben a kérésben. Tekinthető-e reprezentatívnak ez a felmérés úgy, hogy több tagállamban a lakosság csupán 0,2 százaléka válaszolt. Lehet-e ez alapján uniós szintű döntéseket hozni?
– Az a helyzet, hogy sokkal fontosabb témákban és sokkal kisebb részvétel alapján is állt már elő törvényjavaslattal a Bizottság. Sőt, ez az online konzultáció messze a legsikeresebb volt. Soha a múltban még nem válaszolt ennyi európai polgár a Bizottság kérdőívére. Az eddigi legsikeresebb ilyen kérdőívre mintegy félmillió polgár válaszolt, tehát a mostani 4,6 milliónál kilencszer kevesebben. Ez azonban csak egy azon eszközök közül, amelyeket a Bizottság a szakpolitikák értékelése céljából használ, kombinálva más elemekkel, például tudományos kutatásokkal. A célja, hogy felmérje az általános vélekedést a témában. És az eredmény megerősítette, hogy az európaiak azt szeretnék, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Semmiképpen sem elhanyagolható azonban az a tény, hogy uniós szinten a polgárok 84 százaléka, sőt Magyarországon a résztvevők majdnem 90 százaléka támogatná a nyári-, téli időszámítás eltörlését. Tehát a résztvevők nagy része szeretné, hogy ne legyen évente kétszer óraátállítás.
Várhatóan milyen lépéseket fog tenni a jövőben az Európai Bizottság? Mikor számíthatunk javaslatra az óraátállítás ügyében?
– Szerdai State of the Union beszédében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megerősítette: a döntést, hogy polgárai a nyári vagy téli időszámítás szerint éljenek, a tagállamokra kell bízni, hiszen ez tagállami hatáskör a szubszidiaritás elve alapján. Ugyanakkor a szerdai napon a Bizottság magát a jogalkotási javaslatot is bemutatta. Az ehhez kiadott sajtóközleményben Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos megerősítette, hogy a Bizottsági javaslat értelmében azon országokban, amelyek a nyári időszámítást kívánják alkalmazni, utoljára 2019. március 31-én kerülne sor óraátállításra. Amennyiben az ország a téli idő mellett dönt, akkor 2019. október 27-én még lenne egy utolsó óraigazítás. Minden tagállamnak jövő év áprilisáig el kellene köteleznie magát az egyik vagy a másik változat mellett, ezt követően már többé nem lenne mód az órák átállítására. Ezen ambiciózus ütemterv előfeltétele azonban az, hogy az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb 2019 márciusáig elfogadja a Bizottság javaslatát. Ez az egész javaslat azonban szembe megy azzal, amit a Bizottság már a múltban is többször jelzett, hogy számukra a legfontosabb, hogy egységes maradjon a rendszer, mert különben a belső piac sérülne. Gondoljunk csak bele, milyen fennakadásokhoz vezethetne, ha például Magyarország a nyári, Ausztria a téli, majd Németország szintén a nyári időszámítást vezetné be. Ezért véleményem szerint is nagyon fontos az egységes rendszer megtartása.
Októberben ismét átállunk a téli időszámításra. Mi a képviselő úr személyes véleménye a témával kapcsolatban? Ön a téli vagy a nyári időszámítást részesíti előnyben?
– Személy szerint úgy gondolom, hogy a nyári időt kellene megtartani. Ennek a legfőbb előnye, hogy hosszabban van világos este, akár nyáron, akár télen. Ez pozitívan hat nemcsak a közérzetünkre, hanem például a turizmus szempontjából is hasznos. Képzeljék el, ha a nyári tengerparti nyaralásunk során már hétkor lenyugodna a nap és besötétedne, miközben mi éppen azért megyünk a tengerpartra, hogy élvezzük a napsütést.
