A mai napig sem sikerült a tudósoknak minden tévedést kizáróan megállapítani, hogy milyen lehetett a magyarok ősi, mitologikus turulmadara. Kézai Simon, Magyarország leghíresebb krónikása szerint i. sz. 434-től 997-ig, azaz Attilától Géza fejedelem idejéig fején koronát viselő turul volt a magyarság hadi jelvénye. A madár totemmisztikus volta nem zárja ki azt a tényt, hogy valós, madártanilag besorolható ragadozó madárról legyen szó.
Egyes feltételezések szerint a mondai turul talán a valós vándorsólyommal, a kerecsensólyommal, az ázsiai havasi sólyommal, esetleg a héjával azonosítható. Az viszont megállapított, hogy a szó ősi altáji, azon belül török eredetű, mivel a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában milyen alfaja a sólyomnak, az viszont igen, hogy honfoglaláskor már egy, a sólyommal való vadászatot magas szinten művelő nép jött a Kárpát-medencébe. Érthető, hiszen a készség egykorú a magyar nép kialakulásával, amiről eredetmondánk is tanúskodik, a sólyom szót pedig a honfoglaló magyarság hozta magával. Krónikák, oklevelek, kalendáriumok, pénzérmék, költemények, majd egy Nagy Lajos korabeli, sajnos az idők folyamán elkallódott szakkönyv bizonyítja azt, hogy a történelmünkön átívelő mesterség kultúrája mély és erős gyökerű, s egy hajdan volt szilárd értékrendről és identitásról árulkodik. Évszázados lépésekkel a honfoglalástól előrefelé haladva eljutunk a lőfegyverek oly mérvű tökéletesedéséig, amikor is a solymászat veszít jelentőségéből, s másfélszáz évet szünetel, majd ezen a perióduson átlépve, megérkezünk a jelenbe, a foglalkozás újkori virágzásának idejébe. Gojkov Siniša Magyarkanizsán élő fagylaltkészítő a ritkaságszámba menő régi hagyományőrző mesterséget, a solymászatot műveli. A tenyésztő Tisza-parti lakályos háza mellett elterülő tágas röpdék árnyékában kínál ülőhellyel, ahol hosszabb beszélgetésbe elegyedünk.
Mit jelent a sólyommal való vadászat, és hogy kezdődött az ez irányú ténykedésed?
– A solymászat alatt általában betanított ragadozó madárral, esetünkben sólyommal való vadászatot kell érteni. A solymász eldobja a kesztyűbe bújtatott ökléről a vadászmadarát a felröppenő vagy felugró vad irányába, a madár utánarepül, megmarkolja, vagy lerúgja a magasból, és a földön lefogja. A solymász odafut, és kiváltja a madár zsákmányát egy jutalomfalattal. Én annyival művelem behatóbban ezt a természetből sarjadó mesterséget, hogy szaporítom is a madarakat.
Idestova 11 éve tenyésztek egyre nagyobb sikerrel és szerencsével vadászatra alkalmas ragadozó madarakat. Első madaramat Búza Tibor zentai hivatásos solymásztól kaptam, mellesleg jegyzem meg, hogy a kérdéses madár egy Dubaiból importált zárt gyűrűs vándorsólyom tojó volt, mely jelenleg az első számú tenyészmadaram. Búza Tibor, akit mentoromnak tekintek, s aki Csókán Európa legnagyobb és legmodernebb sólyomfarmját üzemelteti, korán meglátta bennem a solymászat iránti elhivatottságot, elszántságot és potenciált, mely a gyerekkoromban gyökerezik, s volt bátorsága ezt az értékes madarat rám bízni. Mellette lépésről lépésre sajátítottam el az idomítás, valamint a tenyésztés mesterfogásait. Jelenlegi szerény, nyolcegyedes állományom, mely a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztériumának a nyilvántartásában is szerepel, vándorsólymokból, galambászhéjákból és Haris-ölyvekből tevődik össze.
Hogyan képzeljük el a sólymok tenyésztését, és mivel jár ez a tevékenység?
– A madarak általam és a természet által irányított éves életciklusa a következően alakul: február végén, március elején kezdődik a nász, melynek eredményeként a tojó megtojja a tojásait, amit a kotlási idő 32 napja követ. A fiókák 50-60 napig növekednek, nevelkednek. A tollruhájuk beszáradása után következik az idomításuk, mely egész nyáron tart, mivel fiatal madarakról van szó. Nyár végén, kora ősszel következő lépésként történik a vadászatra való felkészítés, majd októberben a tényleges vadászat februárig. A felnőtt madarak vedlése egész nyáron tart, ezért ekkor nem röpülnek, csak pihennek, regenerálódnak.
A tenyésztést kétféleképpen végzem: természetes úton és mesterséges megtermékenyítéssel.
A madarak a természetben is érvényesülő hormonális hatásra, melynek egyik fő szabályzója a tavasszal hosszabbodó megvilágítás, természetes úton párzanak, szaporodnak.
Mesterséges megtermékenyítéssel csak szaknyelven úgynevezett imprintált madarakkal tenyészthetünk. Ezek olyan madarak, melyeket mesterséges úton neveltek, ami által a gondozójukat tekintik saját párjuknak. Fontos a szoros kötelék madár és a gazdája között. A megtermékenyítés a hímtől levett spermával mesterségesen történik. Hozzátenném, hogy először ezzel a módszerrel sikerül fiatalokat nevelnem, még mostanság már természetes úton is szaporítok vándorsólymokat, mivel rendelkezek egy szaporodóképes párral. Ezt a párt minimális emberi kontaktussal neveltem, a kötődés meggátolása érdekében. A tojások keltetését mindkét módszer esetében már végezhetem szülőpárral vagy inkubátorral.
– A néhány napos fiókáknak 36 Celsius-fok meleget biztosítok egy kaviccsal bélelt ládában. Tudniillik a vándorsólyom sziklás terepen fészkel, ahol nem rak hagyományos fészket, hanem mélyedést kotor a tojásainak. Kezdetben háromóránként etetem a fiókákat, közben 10–14 napos korukban gyűrűzöm őket, majd ahogy növekednek, áttérek a napi 3-4 etetésre. Ekkor már felállnak a ládában, és már fogni is tudnak a lábukkal, ami azt jelenti, hogy félretehetem az etetőcsipeszt. Mikor már magukra öltötték a teljes tollruhájukat, már csak naponta kétszer esznek. Táplálásukra házilag nevelt japán fürjet, naposcsibét, házigalambot vásárolok, amit konyhakész állapotban adok a madaraimnak. Ebben az időszakban napi 8–10 óra törődést, gondozást igényelnek a fiatalok.
Miből áll a madarak idomítása?
– A fiatal madarak alapfokú idomításának a célja a madarunk feletti maximális kontroll, ami alatt azt értem, hogy a madaramat bárhonnan magamhoz tudom hívni. A lábszíjjal, forgókarikával, pórázzal ellátott éhes, fejére sapkát biggyesztett madarat egy csendes helyre viszem a kesztyűmön, majd egy T- alakú ülőfára ültetem magamtól mindössze fél méterre. Sapkáját levéve innen fogom a kesztyűs kezemre csalogatni többször egy jutalomfalattal. A műveletet naponta elvégzem úgy, hogy az ülőfát mindig egy méterrel távolabbra helyezem. Körülbelül két hét elteltével, mikor már kellően rögzült madaramban a feltételes reflex, leoldom lábáról a pórázt, és szabadon próbálom magamhoz hívni. Amennyiben ez sikerült, akkor innentől már nagy lépésekben halad az idomítása, melynek végén bárhonnan behívhatom a madaram. Ekkorra már séta közben is képes röpülve követni, vissza-visszatelepedve a kesztyűmre.
A vadászatra való felkészítéskor a kesztyűről indított sólyom fontos tréningező eszköze a tollbábu. A bábu két kifli alakú bőrdarab a széleiken összevarrva és ronggyal kitömve, amihez megszárított fácán- vagy vadkacsaszárnyakat erősítek, így imitálom a természetes vadat. A csalit hosszú zsinegem forgatom a fejem felett, miután szabadon engedem a madaramat úgy, hogy az ösztöneit követve rávágó kedvencem azt ne tudja elérni. Az elvétett vadászat után a sólyom felemelkedik, és visszafordulva ismét rávág a tollbábura. Ezt akár félszázszor is megismétlem vele, erősítve a kitartását, elszántságát.
Milyen értéket képvisel, magyarán, mennyibe kerül egy vándorsólyom?
– Mivel beszerzésük erősen korlátozott, ezért az áruk is magas, engem viszont ez nem érdekel, mivel kizárólag saját célra tenyésztem őket. Ezért számomra az értékük felbecsülhetetlen. A sok öröm, amit a madaraim adtak nekem, mindenért kárpótol, és minden fáradságot megér. Csak érdekességként említeném, hogy a középkorban, amikor birtoklásuk csakis királyi kiváltság volt, akkor egy vadászó sólyom értékét a tömegének megfelelő mennyiségű arannyal mérték.
Vadásznak e hazánkban sólymokkal?
– Szerbiában, tudomásom szerint csak az inđijai vadásztársaság vadászterületén lehet sólyommal vadászni társas, szervezett vadászat keretében, meghatározott bérvadászati árjegyzék szerint. Jómagam is vadász vagyok, mégpedig a horgosi vadásztársaság hírnevét próbálom öregbíteni kisebb-nagyobb sikerrel. A vadászat mellett egyre nagyobb teret hódít a sólyommal történő madárriasztás és kártevőirtás a reptereken, gyárak és állattenyésztési létesítmények területén, valamint mezőgazdasági parcellákon. Tudok róla, hogy a Tokaj környéki szőlősgazdák egyre gyakrabban kérnek segítséget solymászoktól a seregélyek ellen. A múlt évben két hónapig a madaraimmal én is végeztem madárriasztást a városomban lévő cserépgyár területén.
Miért éppen a vándorsólyom az igazi sólyom, hiszen más sólyomfajták is léteznek?
– Igaz, számtalan más sólyomfajta létezik, mégis közülük, hogy úgy mondjam, ő a legsikeresebb. A vándorsólyom egy csúcsragadozó, ezzé pedig a röpülési sebessége teszi, pontosabban a zuhanó repülésének villámgyors képessége. Mértek már 460 km/h sebességgel zuhanó vándorsólymot, eszerint ő a Föld leggyorsabb állata. Hozzávetőlegesen ilyen sebességgel hagyja el a lövedék a kiskaliberű fegyvereket. Még érzékletesebb, ha azt mondjuk, hogy a vándor zuhanása megegyezik a magas égből aláhulló esőcseppével. Vadászterületének nagysága rendszerint 40–200 négyzetkilométer. A vándorsólyom szinte kizárólag repülő madarakra vadászik, étlapján pedig több száz madárfaj szerepel.
Mi a véleménye a solymászat jövőjével kapcsolatban?
– Úgy vélem, hogy a solymászat a huszonegyedik század második évtizedének a vége felé talán népszerűbb, mint az elmúlt fél évszázadban. Most csak Európára gondolok, mivel az arab országokban évezredek óta töretlenül hódolnak ennek az ősi hagyománynak A természet és a föld élővilágának védelme mindinkább az emberiség központi kérdésévé válik. A solymászat pompásan beleillik, beleillhet ebbe a törekvésbe.
Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a solymászat sohasem lesz többet igazán elterjedt vadászati mód, a fentebb elmondott egyes nehézségek miatt.
