A szabadkai Kádár Tünde, a csipketojások nagymestere, egy rendkívül kedves, kreatív hölgy, aki elmondása szerint mindig igyekezett valami egyedi húsvéti tojással kedveskedni locsolóinak. Az ünnep, a család és a locsolkodók tiszteletére autodidakta módon elsajátította a csipketojás készítés csínját-bínját. Mint mondja, a tojásokat meg kell mosni, kifúrni, kifújni, a fúrás után leméretezni, a mintát rárajzolni, majd következik a csipkézés. Ezt követően tizenkét órára fehérítős vízben áznak a díszek, majd ugyanennyi ideig száradnak. A következő lépés a lakkozás. Három réteg lakkal védi meg a tojásokat. Az utolsó fázis a masnizás és a dobozolás.
Mester és munkája (Gergely Árpád felvétele)
Egy kosár csipketojás (Gergely Árpád felvétele)
Ottjártunkkor családi otthonuk már ünneplőbe öltözött, a csipketojások pedig külön csomagolásban vártak jövendőbeli gazdájukra. A csipketojások darabonkénti ára nyolcszáz dinár, de csak nagyon kevés kerül eladásra, mert a mester többnyire elajándékozza őket barátaiknak.
EGY HÓNAP SZABADSÁG
– Először tyúktojásokra próbáltam különböző motívumokat rajzolni, de sajnos rájöttem, hogy nincs kézügyességem, azaz nem tudok rajzolni. Ludasi származású vagyok, faluról hoztam ezt a régi szép hagyományt, tojást festünk és várjuk a locsolkodókat. Viktor és Dávid fiaimmal, amikor még kisebbek voltak, közösen készítettük a húsvéti tojásokat, még most is néhányat őrzök ezek közül. Libatojással először tíz évvel ezelőtt találkoztam, anyukám hozott néhányat, nagyon meglepett a tojások nagysága, ugyanis ilyen óriási libatojásokkal addig még nem találkoztam. Egy ideig szemezgettem a tojásokkal, majd gyöngyözéssel próbálkoztam. Azok a tojások nem voltak olyan egyediek, mint ezek, de azok is mutatósak voltak. Próbáltam fúrni rájuk néhány lyukat, amit körbegyöngyöztem, aztán a lyukak száma növekedett, a gyöngyökből pedig mind kevesebb lett, míg végül teljesen eltűntek a gyöngyök. A következő évben már a lyukakon kívül fúróval virágot, levelet csipkéztem a libatojásokra. Mondhatni, hogy családi vállalkozás a csipketojások készítése, ugyanis anyukám a tojásbeszerző, vele mossuk meg őket, ez számomra a legnehezebb munka, ugyanis a tojásmosásban nincs semmi kreativitás, a tojásokat a férjem fújja ki, a többi pedig az én dolgom. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a magánvállalkozásunkban a férjem a főnököm, és húsvétkor mindig egy hónap szabadsággal ajándékoz meg, hogy hódolhassak húsvéti szenvedélyemnek, a tojáskreációknak – mondta boldogan Tünde.
Az előkészületeket követően precíz mérésekbe, tervezésbe kezd, mert szerinte nincs két egyforma tojás. Pontosan leméretezi a tojásokat, megtervezi a díszítőelemek helyét, hogy szimmetrikus és mutatós legyen, majd a papírra elkészített mintaelemeket ceruzával rárajzolja egyenként a tojásokra. Egy csipketojás elkészítése mintától függően négy-hat órát vesz igénybe.
Húsvéti díszben (Gergely Árpád felvétele)
Munkaruhában pincelakóként (Gergely Árpád felvétele)
PINCELAKÓ LESZEK
– A minta felvitele után pincelakó leszek: levonulok a pincébe, mert maga a csipkézés, a tojás fúrása nagyon poros munka, felhúzom a munkaruhám és a védőmaszkot és elkezdek alkotni, fúrni, faragni, vágni a tojásokat, azaz csipkedísszé alakítom őket. Nagyon élvezem a tojáscsipkézést, munka közben beszélgetek a tojásokkal, elmondom nekik milyen szerencsések, hogy hozzám kerültek és ezáltal maradandót fogok alkotni belőlük, és megkérem őket, hogy ne repedjenek el a megmunkálás folyamán. Mintegy száz tojást készítek húsvétra, de mivel ezeknek a tojásoknak két-három sárgájuk van, vannak olyan részei, ahol gyengébb a héj, ha éppen oda fúrok valamilyen mintát, előfordul, hogy elreped a tojás. Megmunkáláskor általában a tojások húsz százaléka sérül – magyarázta Tünde.
A csodálatos tojásokat a mester nem szeretné tömeggyártásban gyártani, mert elmondása szerint műveiben szíve lelke benne van. Ez a hobbija, egy önmegvalósítási mód, és tart tőle, hogy akkor elveszne az alkotás varázsa. A másik ok, amiért csak húsvétkor készíti a csodatojásokat, hogy családi vállalkozásuk van, csapágyakat és egyéb alkatrészeket árusítanak férjével a piacon, ez nehéz férfimunka, a tojáscsipkézéshez pedig gyengéd, pihent kézre van szükség.
LOCSOLKODÓK
– Családi értékeink között nagyon fontos helyet foglal el mások segítése. Minden évben a húsvéti tojások értékesítéséből származó bevételt jótékonysági célra fordítom. Négy éve a Csülökfesztiválon háromszáz húsvéti tojást adtunk el, a bevételt Viktor fiam osztályában egy súlyosan beteg kisfiú gyógyítására fordítottunk. Ebben az akcióban a barátnőm, akinek tyúkfarmja volt, biztosította a tojásokat, ugyanakkor részt vett az egész osztály, napokig a nappalinkban készítettük a húsvéti tojásokat. A gyermekeknek maradandó élmény volt, mert érettségi előtt az utolsó fogalmazásban, amikor a négy év élményeiről kellett írniuk, mindannyian megemlítették a közös tojásfestést – ezek azok a dolgok, amelyek boldogsággal és hálával töltenek el – mondta Tünde.
Tojáskoszorú a ház egyik dísze (Gergely Árpád felvétele)
Tündének minden évben legalább húsz locsolkodója van, és természetesen mindegyikük kap csipketojást. Beszélgetőtársunk elmondta, hogy Dávid fia egyik osztálytársa elmondta neki, hogy az anyukáját, a nagymamáját és őt locsolja meg, mert tőle mindig csodaszép tojást kap. Egy másik kis locsolkodó a múlt évben húsvét-kedden locsolkodott, mert hétfőn vidéken volt a nagymamájánál, és a csodatojás begyűjtéséről semmiképpen sem akart lemaradni, ő még külön locsolóverset is írt Tündének.
– Kis összegből próbálok csodát alkotni, hogy ne terhelje a családi költségvetést. A kezdetekben egy régi fúrógéppel dolgoztam, a múlt évben a férjem meglepett egy új profi fúrógéppel, az idén pedig szintén a férjem lepett meg a csomagolódobozokkal – mondta szerényen a mester.
Tünde hobbija a gyöngyözés is, külön kreatív sarok van kialakítva, ahol gyöngyöket, szalagokat és egyéb apró kincseket őriz, amikből majd gyöngyékszerek születnek.
Gergely Árpád felvétele
ÍGY KEREK AZ ÉLETEM
– Gondoskodó típus vagyok, szeretem a családomat, az otthonomat. Igyekszem mindig a kedvükben járni, ezért csak olyan plusz tevékenységet tudtam bevállalni, amit itthon tudtam végezni, de ahol kiélhettem nőiességemet. A családról való gondoskodás központi része az életemnek, nálunk mindennap van főtt étel, és ha valaki este tízkor szeretne fánkot enni, szívesen elkészítem. Mindennap a piacon árulunk, de vasárnap reggel ötkor felkelek, hogy a húslevesnek legyen ideje szépen lassan megfőni. Mire hazaérünk a piacról, az asztalon gőzölöghessen. Így szeretem az életem, ahogy van, így kerek. A gyereknevelésben sem alkalmaztam soha kényszert, megadtam nekik a választás lehetőségét, hogy eldöntsék mit szeretnének, és ezáltal buliként fogták fel a dolgokat, és sokkal szívesebben részt vettek a programokban. Húsvétvasárnap elmegyünk az ünnepi misére, ebéd után pedig közösen társasjátékozunk, akkor a számítógépek pihennek, és nem azért, mert én akarom, hanem azért, mert a fiúk igénylik, hogy együtt legyen a család, szeretik a közös időtöltést – mesélte Tünde.
