Soha annyi drónt nem indított még az orosz hadsereg Ukrajna ellen, mint tegnap. Országszerte különböző célpontokat támadtak, sokfelé komoly károkat okozva. Az orosz kémfőnök közben a béke lehetőségéről és féltételeiről beszélt. Ukrajna drónokkal „válaszolt”.
A háború során az eddigi legtöbb drónt indította különböző célpontok ellen az orosz hadsereg. A 188 drón mellett négy Iszkander-M ballisztikus rakétával is támadta Ukrajnát tegnapra virradóra.
A légvédelem állítólag a pilóta nélküli gépek zömét megsemmisítette, számottevő részük azonban több megyében is károkat okozott lakóépületekben és infrastruktúrában. Ternopil mellett telibe találtak egy hőerőművet. A városban és környékén emiatt megszűnt az áramellátás. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arról tájékoztatott, hogy a fővárost különböző irányokból érte légitámadás. Az ukránok is több tucat drónt küldtek Oroszország ellen. Moszkvában közölték, hogy a légvédelem 39-et megsemmisített közülük.
Szergej Nariskin orosz kémfőnök közben a béke lehetőségéről beszélt. Kijelentette: Moszkva „nagyon sok évig” tartó, stabil békét szeretne Ukrajnában. Így lehetne a válság fő okait orvosolni, ami Oroszország és Európa érdeke is – fűzte hozzá.
Elutasította azonban azt az elképzelést, hogy a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén lehetne befagyasztani. Megismételte, hogy hajlandóak tárgyalni, de csakis az orosz elnök júniusban ismertetett feltételei szerint. Vlagyimir Putyin akkor azt mondta, azonnal elrendeli a tűszünetet, s kinyilvánítja tárgyalási készségét, amint kivonják az ukrán csapatokat az „új orosz régiókból”. Feltételként említette Ukrajna semlegességét (vagyis Kijevnek le kellene mondania a NATO-csatlakozásról), atomfegyverek nélküli státusának megőrzését, az ország demilitarizálását, a jelenlegi vezetés menesztését, s az Oroszország elleni nemzetközi szankciók eltörlését. Csakhogy ezeket sokan elfogadhatatlannak tartják. Kijevben mindenképpen, de másutt is.
Nariskin az ukrajnai hadihelyzetről is szólt. Derűlátóan megállapította: a harctéren Oroszországé a kezdeményezés.
Külföldön némelyek attól tartanak, hogy az orosz haderő újabb, nagy területeket foglal el Ukrajnában. Sőt idővel más országok ellen is háborút indít.
Christian Freuding tábornok, a német védelmi minisztérium Ukrajnáért felelős különbizottságának vezetője tegnap erre is figyelmeztetett. Szerinte Oroszország arra készül, hogy 2029-re képes legyen megtámadni bármely országot, köztük a NATO-t is. „Ami most Ukrajnában történik, megtörténhet Németország keleti szomszédjaival is” – vélekedett. Úgy véli, a belátható jövőben Oroszország az Európára leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetés.
Korábban többen hangoztatták már, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. Ezért az európai országok védelmi kiadásainak jelentős növelését tanácsolták. A Kreml cáfolta, hogy az orosz hadsereg megindulna a NATO valamelyik tagja ellen.
Hírek szerint ma ukrán küldöttség indul Dél-Koreába, hogy fegyvereket kérjen a kijevi kormányerők számára. A delegáció azzal érvelhet, hogy Észak-Korea régóta szállít hadianyagot Oroszországnak, sőt már katonákat is küldött az orosz haderő megsegítésére.
Szöul eddig igyekezett távol tartani magát a konfliktusól. Ha az ukránoknak sikerül rábeszélniük álláspontja megváltoztatására, fontos szövetségest szerezhetnek, hiszen Dél-Korea rendelkezik a világ egyik legfejlettebb hadiiparával.
Nyitókép: Egy spéci védőburkolattal felszerelt orosz T-80-as valahol a donyecki térségben (RDMPS via AP/Beta)
