Az elmúlt években a fizetések növekedését teljesen felemészti az infláció, így a lakosság vásárlói ereje sem növekszik – mondta az Insajder portálnak Dejan Šoškić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora, aki korábban a Szerb Nemzeti Bank kormányzója volt. Nyilatkozatában kiemelte, hogy országunk csak az elmúlt négy év alatt 14 milliárd eurós adósságot halmozott fel. A szakember szerint azonban Szerbiában a legnagyobb gondot mégsem a közadósság mértéke jelenti. Ennél nagyobb probléma rejlik ugyanis a közérdekű befektetések választásában – állítja az egykori bankkormányzó.
A portál újságírója a parlament elfogadására váró, jövő évi költségvetésről is faggatta a szakembert. Az infláció mértékét figyelembe véve ugyanis megkérdőjelezhető azoknak az emeléseknek az értéke is, amelyekről a képviselőknek dönteniük kell. Kérdés tehát, hogy a drágulás nem emésztette-e máris fel a közalkalmazottak bérének tervezett növelését, valamint a nyugdíjak és a minimálbér emelésének értékét. Šoškić szerint a számítás egyszerű: amennyiben a fizetések magasabb arányban növekednek, mint amennyi a hivatalosan kimutatott infláció értéke, akkor egy bizonyos mértékben növekedhet a lakosok vásárlói ereje is. Ez elsősorban akkor történhet meg, ha a drágulás kevésbé érinti azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a lakosok mindennapi megélhetését biztosítják. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az infláció országunkban lényegében felemészti a fizetések növekedését. A lakosok vásárlói erejét pedig nem lehet népszerű bejelentésekkel és időszakos akciókkal növelni, amelyeket az „életszínvonalat megőrző intézkedésekként” harangoznak be – mondta a professzor, aki szerint ezen intézkedések semmilyen szempontból nem szolgálják a polgárok életszínvonalának javulását. Sokkal inkább vezetnek ingatag makrogazdasági helyzethez, amely az infláció további növekedését eredményezi – mutatott rá Šoškić. A szakértő emlékeztetett arra az elvre is, miszerint a lakosok életszínvonalán elsősorban a termelőerő növelésével és a nemzeti gazdaság versenyképességének előremozdításával levet javítani. De országunk nem ezen az úton jár – fejtette ki álláspontját a szakember.
Elmondta a véleményét arról is, hogy az elkövetkező év költségvetésében a legnagyobb beruházások a világkiállítás szervezésének keretében történnek, és a legnagyobb tételek egyike a Nemzeti Stadion építése. Arra alapozva, amit a hivatalosan közzétett adatokból meg lehet tudni a világ más tájain megvalósított hasonló projektekről, kérdéses, hogy Szerbiának egyáltalán szüksége van-e ezekre a beruházásokra – mondta Šoškić. A professzor szerint ezen tételek a rendelkezésre álló közpénzek pazarlását tükrözik, és az eredményük több olyan monumentális épület lesz, amelyek csak egyesek felelőtlen hozzáállásának emlékműveiként tornyosulnak majd. Országunkban ugyanis sokkal komolyabb és fontosabb prioritásokat kell megfogalmazni azoktól, mint amilyeneket a jelenlegi államvezetők elénk tárnak – véli az egykori bankkormányzó. Hozzátette: a jövő évi költségvetési tételek problémás és az ország számára káros választások sorát tükrözik, amelyek semmilyen szempontból nem vezetnek Szerbia újjáélesztéséhez. Egyáltalán nem azt az utat vázolják fel, melynek célja az lenne, hogy közepesen fejlett, stabil országgá váljunk, amely csatlakozhatna Közép- és Kelet-Európa országainak törekvéseihez – zárta gondolatmenetét az egyetemi tanár.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
