Összekötni, ami összetartozik

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet nem csupán őrzője és közvetítője a vajdasági magyar kulturális örökségnek, hanem aktív, élő kapcsolatokat ápol a magyarországi intézményekkel is. Szerepe túlmutat a helyi programok szervezésén, hiszen szakmai és módszertani kapocsként működik Vajdaság és Magyarország között. A Hagyományok Házától az Országos Széchényi Könyvtáron át a Nemzeti Örökség Intézetéig számos neves partnerrel dolgozik együtt, miközben saját programjaival, digitalizációs munkájával és közösségépítő tevékenységével is hozzájárul a Kárpát-medencei magyar kulturális hálózat megerősítéséhez.

Az alábbi interjúban Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI igazgatója azt mutatja be, hogy hogyan épül fel ez az összekötő szerep a mindennapokban, és milyen távlatokat kínál a közös gondolkodás és értékmentés.

Melyik magyarországi intézményekkel működik együtt az intézet?
– A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tevékenysége rendkívül szerteágazó, az anyaországi intézményekkel és szervezettekkel való partnerségi együttműködések ennek csupán egy szeletét képezik. Számos kiemelt jelentőségű intézménnyel dolgozunk együtt. Elsőként említeném a népművészet és a néphagyományok terén kiemelt jelentőséggel bíró Hagyományok Háza vajdasági hálózatát. A budapesti székhelyű Hagyományok Házával kötött együttműködési megállapodásunk értelmében vajdasági hálózatként a mi térségünkben is jelen vannak, mi pedig partnerszervezetként veszünk részt a megvalósuló programok lebonyolításában. Az elmúlt időszakban a Hagyományok Háza vajdasági hálózata kiemelt tevékenységet folytat a népművészet terén, ebben az évben tervezzük a viseletkészítők, a kosárfonók, a bútorfestők, a fazekasok mentorálását. A népi iparművészeti minősítés is ugyanebben a programban szerepel, valamint segítségünkre vannak a Durindó és Gyöngyösbokréta fesztivál kísérőprogramjainak a lebonyolításában is, melynek során koncertet, előadást és kézműves foglalkozást szervezünk közösen. Reményeink szerint népi kézműves tábort is sikerül megvalósítani még az idén, ahol számos mesterséggel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A népművészeti mesterségek azért fontosak számunkra, mert a Vajdaságban elsajátított tudást később akár megélhetésként vagy mellékfoglalkozásként is hasznosítani tudják a foglalkozáson résztvevők, miközben felélesztik a régi hagyományokat. Ezek mind-mind olyan régi mesterségek, amelyek valamikor jelen voltak a térségben, de idővel kikoptak, a célunk pedig az, hogy újraélesszük a letűnt korok mesterségeit. A budapesti Hagyományok Házával közös programjaink hagyományőrző és értékmentő szereppel is bírnak. Mindemellett népművészeti foglalkozásokat szervezünk az iskolásoknak, családoknak, óvodásoknak.
Szintén a budapesti Hagyományok Háza vajdasági hálózatával együttműködve tervezünk megvalósítani egy évzáró kézműves kiállítást az idei év második felében. Közkedvelt az Útravaló nevet viselő, akkreditált pedagógusképzésünk, amely elsősorban az óvodapedagógusokat és az osztálytanítókat szólítja meg. A pedagógusok azért szeretik ezeket a foglalkozásokat, mert a képzésen tanultakat beépíthetik az óráikba, a szakmai előadásokba. Általában budapesti szakemberek oktatják az elméleti tudnivalókat, a vajdasági szakemberek pedig a gyakorlati részt valósítják meg.

A Hagyományok Házán kívül kikkel dolgoznak még együtt?
– Kiváló együttműködésünk van több anyaországi könyvtárral is. Közülük elsőként említeném a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárát, amellyel tavaly kötöttünk együttműködési megállapodást, ennek értelmében segítjük egymást az értékmentésben és a digitalizálásban. Az ő közreműködésükkel jutottunk hozzá a Torontál című bánsági laphoz, amely egy rendkívül értékes helytörténeti dokumentum, kutatók számára is nagy jelentőségű. Számos információ lelhető fel benne a 20. század első feléből, amelyek mindegyike a mi közösségünkre vonatkozik közművelődési, politikai, gazdasági szempontból. Nemcsak a digitalizálás kapcsán működünk velük együtt, hanem különböző szakmai továbbképzések megvalósításában is. Évente két alkalommal Budapestről látogatnak el hozzánk az előadók, akik szakmailag, módszertani szempontból segítik a vajdasági magyar könyvtárosok munkáját. A régi vajdasági magyar vonatkozású periodikák felkutatásában is együttműködünk. Amennyiben egy vajdasági magyar periodika nálunk is és a nemzeti könyvtár vagy más magyarországi könyvtár állományában is csak részben található meg, akkor igyekszünk a meglévő újságszámokat egymás segítségével kiegészíteni, hogy az adott periodika teljes állománya elérhető legyen. A digitalizált újságokat ingyenesen hozzáférhetővé tesszük a Vajdasági Magyar Digitális Archívum honlapján. A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral is felvettük a kapcsolatot, mert náluk is találhatók olyan vajdasági jelentőségű periodikák, magyar újságok, amelyek a mi térségünkben már nem lelhetők fel, számunkra viszont fontos lenne, hogy az adott periodika visszakerüljön a Vajdaságba, és elérhetővé tegyük azt a digitális platformunkon. Az újságok hírtartalmai, tudósításai az itt élő közösség mindennapjairól, nehézségeiről, küzdelmeiről, sikereiről szólnak, mindez jelentős dokumentumértékkel bír helytörténeti szempontból is.
Nagyon jó az együttműködésünk a Magyar Könyvtárosok Egyesületével is, akiknek a vándorgyűlésén rendszeresen részt vesznek az intézetünk munkatársai is a vajdasági könyvtárosokkal együtt. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet koordinálja a Kapocs Könyvtári Csoportot, amely valóban kapocsként van jelen a vajdasági magyar könyvtárosok között is, valamint a vajdasági és az anyaországi könyvtárosok között. Meg kell említeni még a csongrádi Csemegi Károly Könyvtárat, akikkel hosszú időre visszanyúló együttműködést alakított ki Intézetünk, egymás szakmai konferenciáit látogatjuk.
A könyvtárosok mellett kiváló együttműködésünk van az anyaországi Nemzeti Művelődési Intézettel is. Gyakran szerveznek olyan szakmai képzéseket, mentorprogramokat, közművelődési jó gyakorlatokat, stratégiai konferenciákat, amelyre az intézetünk munkatársait is meghívják. Ők a határon túli művelődési intézetekhez hasonlóan velünk együtt tagjai a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak is. Közös program például a Kultivál, a fiatalokat, az ifjúságot megcélzó kulturális fesztivál, amely eseménynek az idén mi lennénk a házigazdái.

Nem szabad megfeledkezni a budapesti Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályáról sem, az elmúlt időszakban velük is nagyon jó, hatékony együttműködés alakult ki. Intézetünk koordinálja a Vajdasági Magyar Értéktárat, ezért a mi szervezésünkben valósul meg számos program, amely a Vajdasági Magyar Értéktár kiemelt programjaihoz tartozik. A Vajdaságban megvalósuló értékmentést, értékmegőrzést segítő művelődési, hagyományőrző programoknak az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya a kiemelt támogatója, így április 25-én Zentán egy Kárpát-medencei értéktár-konferenciának a szervezésében is anyagilag segítik Intézetünk munkáját, s ezáltal a vajdasági magyar értékmentéssel foglalkozó közösséget is.

Nemrégiben megkeresett bennünket a Nemzeti Örökség Intézete Budapestről, egy jövőbeli együttműködés kialakítása céljából. Közös gondolkodásra kértek minket és a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézetet, a Vajdaságban szeretnének feltárni, megkeresni, térképen jelölni olyan emlékhelyeket, amelyek  az egyetemes magyar nemzeti kultúrát is gyarapítják.
Végül nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik a két alapító (a Magyar Nemzeti Tanács és Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya) mellett a munkánkat támogatják. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kiemelten segíti és támogatja a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tevékenységét, enélkül a segítség nélkül valószínűleg nem tudnánk számos szakmai programot megvalósítani, és nem tudnánk hatékonyan jelen lenni sem a Vajdaságban, sem a Kárpát-medencében. Meg kell említeni a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, a Csoóri Sándor Programot és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőt is, akiknek a támogatásával szintén különböző projekteket valósíthattunk meg pályázatok útján.

Fontos kiemelni, hogy a felsorolt intézményi együttműködések mellett számos további szakmai kapcsolatot ápolunk, amelyek közül néhányat külön is megemlítenék. Részt veszünk anyaországi értékkonferenciákon, vajdasági magyar tematikus kiállítást mutattunk be az anyaországban, különösen az értéktárral kapcsolatosan. Nemrégiben a Magyar Nemzeti Múzeummal is volt egy együttműködésünk egy kiállítás kapcsán. Kapcsolatban vagyunk a Belgrádban működő Collegium Hungaricummal is, akik révén a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási anyaga eljutott Zentára, Versecre és Magyarkanizsára is. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem kérésére a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny vajdasági fordulóinak lebonyolításában segítünk. Néprajzi területen is folyamatosak a szakmai kapcsolatok, jelenleg is együttműködünk több magyarországi egyetemmel, oktatási intézménnyel. Ezek az együttműködések lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy részt vegyünk az általuk szervezett konferenciákon, tanácskozásokon, ugyanakkor örömmel látjuk vendégül a magyarországi egyetemi oktatókat és szakembereket a vajdasági rendezvényeinken.

Említette az előbb a Kapocs Könyvtári Csoportot. Erről mit kell tudni?
– Az 1999-től működő Kapocs Könyvtári Csoportnak több mint tíz magyar érdekeltségű vajdasági könyvtár a tagja, de rajtuk kívül megszólítjuk azokat a magyar könyvtárosokat is, akik nem könyvtárban dolgoznak, hanem oktatási intézményekben. A csoport elsődleges feladata a délvidéki magyarság anyanyelvű információellátásának segítése, és a közművelődési, egyesületi, olvasóköri, iskolai könyvtárak fejlesztése.
Igyekszünk a vajdasági magyar könyvtárak és könyvtárosok ügyét segíteni, emellett próbáljuk összetartani és összefogni szakmailag is a könyvtárosokat.

A Kapocs révén a vajdasági magyar könyvtárosok együttműködnek a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárakkal, könyvtárszakmai szervezetekkel, részt vesznek a hazai és a magyarországi szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, szakmai látóutakon. Legutóbb ősszel invitáltuk közös gondolkodásra a csoport tagjait, hogy összeállítsunk egy olyan digitalizálási tervet, amelynek mentén közösen tudunk cselekedni a szellemi kulturális örökség mentésében, archiválásában. A vajdasági könyvtáraknak, sőt olykor a múzeumoknak is, többnyire Intézetünk segít a digitalizálásban, ezzel együtt az értékmentésben és az örökségvédelemben, hiszen a vajdasági intézmények többsége nem rendelkezik megfelelő eszközparkkal vagy humán emberi erőforrással ehhez a jelentős munkafeladathoz.

Mi a Vajdasági Magyar Digitális Archívum feladata?
– A Magyar Nemzeti Tanács megbízásából, kérésére tartjuk fenn és fejlesztjük a Vajdasági Magyar Digitális Archívumot. Ennek a digitális adatbázisnak az a feladata, hogy egy helyen gyűjtse össze és tegye közzé mindazt a kulturális, tárgyi és szellemi örökséget, amely a vajdasági magyar közösséget meghatározta az elmúlt évtizedekben. Ez a platform ingyenes tartalomszolgáltatást biztosít az érdeklődők számára, amely egyaránt hasznos lehet a kutatóknak, pedagógusoknak és az egyetemistáknak is.
A digitális adatbázis része a Délvidéki arcképcsarnok, amely valójában egy szerzői bibliográfia, a vajdasági magyar szak- és szépírókat, helytörténeti írókat, adatközlőket, fotósokat, képzőművészeket, irodalmárokat mutatja be. A feldolgozás és a feltöltés folyamatos, igyekszünk a profilokat úgy kidolgozni, hogy mindenki megtalálja a számára leghasznosabb információkat. Jelentős a Kiadványtár is, ahol főleg a Vajdaságra jellemző, régiónkban megjelenő, itt élő szerzők tollából született kiadványok találhatók meg. Fontos a Periodikatár, amely a vajdasági magyar időszaki sajtó tára. Itt művészeti, tudományos, közéleti folyóiratok olvashatók online formában. Ez számunkra óriási kihívást jelent, visszamenőleg be kell gyűjtenünk azokat a magyar kötődésű, tartalmú sajtótermékeket, amelyek az elmúlt száz évben megjelentek a Vajdaságban, majd mindezt digitalizáljuk, s lehetőség szerint elérhetővé tesszük online, digitális formában a Vamadia portálon (www.vamadia.rs). Nagyon jelentős a Fotótárunk is. Ez a leggazdagabb gyűjteményünk, jelen pillanatban több mint 43 ezer fotó található az adatbázisban. Ez az egyetlen olyan publikus felület, amelyre nemcsak a mi munkatársaink, hanem külső érdeklődők is tölthetnek fel digitális fotókat. Ugyanakkor az is a feladatunk, hogy az analóg fotókat, különösen a régi fotógyűjteményeket is archiváljuk és digitalizáljuk, és ha a szerzői jog engedi, akkor ingyenesen közzétegyük őket. A Fotótárban amatőr és profi fotósok gyűjteménye is megtalálható, érdekesek lehetnek a néprajzi, közművelődési, közéleti témájú fényképek. Jelentős a Hangtár is, hiszen számos népdalkör tud ennek az adatbázisnak a segítségével népdalcsokrot összeállítani egy-egy fellépésre, a Képzőművészeti tár pedig a festők, grafikusok, szobrászok alkotásait gyűjti össze.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ha valami nem található meg a Vajdasági Magyar Digitális Archívum online felületén, az nem jelenti azt, hogy az intézetben sem elérhető, sokszor csak arról van szó, hogy a szerzői jog nem engedi ezeknek az anyagoknak a publikálását. Ezért mindig érdemes hozzánk fordulni akár személyesen, akár telefonon vagy levélben, hiszen egyetemisták, kutatók számára ezek a könyvek, periodikák vagy más anyagok nálunk is elérhetőek lehetnek.