Nemanja Komar (17), Anđela Ruman (20), Đorđe Firić (53), Valentina Firić (10), Sara Firić (6), Milica Adamović (16), Mileva Karanović (76), Sanja Arbutina Ćirić (35), Stefan Hrka (27), Miloš Milosavljević (21), Đuro Švonja (77), Vukašin Raković (69), Vasko Sazdovski (45), Goranka Raca (58), Anja Radonjić (24) – a november 1-jén az újvidéki vasútállomáson történt tragédia 15 halálos áldozata. Amikor e sorok íródnak, két súlyosan sérült személyt továbbra is a Vajdasági Klinikai Központban gyógykezelnek.
A FELELŐSÖK NYOMÁBAN
A tragédia első epilógusa múlt csütörtökön történt, ekkor a rendőrség 12 személyt tartóztatott le, majd három nappal később még egyet. Az elővezetettek között volt Goran Vesić, aki négy nappal a balesetet követően mondott le építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszteri tisztségéről. Jelena Tanaskovićot, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra közvállalat megbízott igazgatóját – lemondását néhány nappal korábban nyújtotta be – ugyancsak letartóztatta a rendőrség, ugyanúgy, mint elődjét, Nebojša Šurlant – 2020 májusában nevezték ki a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra megbízott igazgatójává – és Anita Dimoski vasúti közlekedésért felelős helyettes államtitkárt. Az említett négy személyt közveszélyokozással összefüggésben elkövetett minősített közbiztonság elleni bűncselekménnyel terhelik. A bíróság döntésének értelmében Vesić és Šurlan előzetes letartóztatásba, míg Tanasković és Dimoski házi őrizetbe került.
Sajtóértesülések szerint az említettek mellett a projektumban főtervezőként, tervezőként, továbbá ellenőrzésért felelős mérnökként jegyzett személyeket is elővezettek, illetve előzetes letartóztatásba helyeztek, őket építőipari munkálatok szabálytalan kivitelezésével összefüggésben elkövetett minősített közbiztonság elleni bűncselekménnyel terhelik.
A közvélemény azonnal a tragédia megtörténtét követően a felelősek azonosítását és a büntetőjogi felelősségre vonást sürgette. Mindazonáltal politikai beállítottságuktól függetlenül a legtöbb gyakorló jogász egyetértett azzal kapcsolatban, hogy az ehhez hasonló ügyekben a kapkodás nem célravezető, sőt, akár akadályozhatja az ügy érdemi felgöngyölítését – a genovai hídkatasztrófa megtörténtét követően 4 évnek kellett eltelnie a bírósági eljárás kezdetéig. Ellenzéki politikai pártok jogász végzettségű tagjai is elmondták, hogy az újvidékihez hasonló, összetett ügyekben nem lehet egyik napról a másikra eljárni, szakértői elemzések, vizsgálatok és értékelések szükségesek ahhoz, hogy az ügyészség tudja, kire lehet megalapozottan gyanúsítottként tekinteni.
Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy valóban minden letartóztatott személy esetében indokolt volt-e a hatósági eljárás, sokak szerint egyeseket csupán a kedélycsillapítás céljából állítottak elő. Az újvidéki vasútállomás felújítása 2021. szeptember 4-én kezdődött, 2022. március 19-ig – ekkor kezdett el közlekedni a Belgrád–Újvidék vonalon a Sólyom gyorsvonat – a munkálatok egy részét sikerült befejezni – érdemes megjegyezni, hogy hat hónapon belül a felújított rész elkezdett beázni, de később is számos probléma hátráltatta a munkálatokat. A vasútállomást idén július 5-én adták át másodszor ünnepélyes keretek között. Goran Vesićet először 2022 októberében választották meg építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszternek, míg Jelena Tanasković idén május 7. óta állt a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra élén. Figyelembe véve a logikát, hogy az említett közvállalat aktuális és volt igazgatóját egyaránt megfosztották szabadságától, sokak szerint Vesić mellett Tomislav Momirovićot is elő kellett volna vezetni – ő 2020 és 2022 októbere között irányította az építésügyi minisztériumot, a kormány aktuális összetételében a bel- és külkereskedelmi tárca élén állt, tisztségéről érdemi indoklás nélkül a napokban mondott le.
Arra szintén számos jogász-elemző rámutatott, hogy az említett ügyben markáns a korrupció gyanúja, mindazonáltal az eddigi hatósági eljárás nem valószínűsíti, hogy az építőiparhoz kapcsolódó körülmények – az ezek tekintetében feltételezhető visszásságok és szabálytalanságok sokaságára számtalan mérnök rámutatott az elmúlt hetekben – mellett a vizsgálat a pénzügyi vonalon is elindul. Szinte már most biztos, hogy az ügyészség nem vizsgálja felül a beruházásra kifizetett közpénz útját, jegyezték meg többen is. Ugyanakkor e nélkül lehetetlenség megállapítani, hogy ebben a konkrét esetben a korrupció gyilkolt-e a közpénzekből felújított közlétesítményben, és ha igen, akkor vajon amiatt, hogy egyesek javak, illetve előnyök ellenében nem a szabályokkal összhangban végezték a munkájukat, vagy esetleg amiatt, hogy javak, illetve előnyök ellenében a döntéshozók, valamint az általuk felhatalmazottak olyanok számára tették lehetővé a projektum kivitelezése során az együttműködést, akik hiányzó kompetenciáik okán nem voltak képesek a szabályokkal összhangban ellátni kivitelezési, illetve ellenőrzési feladataikat.
MASZK MÖGÖTT
A hangos felindultság, illetve időnként a lármás csend napjai voltak ezek. Elsősorban Újvidéken, de számos más településen is tüntetést – sokak szerint ha az ügyészség időben elkezdte volna érdemben tájékoztatni a közvéleményt a fejleményekről, akkor kevesebb és kevésbé indulatos demonstrációra került volna sor – és kegyeletadó megmozdulást szerveztek. Sokat elárul az egyébként is jellemző kóros társadalmi folyamatokról, hogy míg kezdetben az államvezetés támogatta a polgárok igényét, hogy utcára vonulva fejezzék ki együttérzésüket és követeljék a felelősek azonosítását, addig később még a szimbolikus 15 perces néma csendet is államellenes és polgárháborút szító cselekménynek minősítették. Múlt pénteken a 15 perces megmozdulás alkalmával Belgrádban és Újvidéken is dulakodásra került sor. A kegyeletadókra gyermekükért vagy a nagynénjük gyógyszeréért siető polgárok támadtak, mások azzal vádolták őket, hogy Dragan Đilas bérencei – ugyanúgy, mint az első újvidéki tüntetésen a városházát megrongáló vandálok legtöbbje, a tüntetőkre támadók közül is sokan viseltek egészségügyi maszkot és/vagy kapucnit. A helyszínen készített felvételek révén sokukról kiderült, hogy a Szerb Haladó Párt tisztségviselői, aktivistái. Az SZHP egyik köztársasági parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban közölte: a párt tagjait ugyanúgy megilleti a biztonsághoz és a mozgásszabadsághoz való jog, mint minden más polgárt.
November 1. után nemcsak azzal kapcsolatban merültek fel kérdések, hogy ki és hogyan épít az adófizető polgárok pénzéből közlétesítményeket, hanem az erőszakszervezetek eljárásának szabályszerűségével kapcsolatban is sokasodtak a kérdőjelek. A november 5-én megtartott első újvidéki tüntetés alkalmával már csak a városháza elleni támadás befejeztét követően kezdtek el embereket elővezetni, mindenekelőtt azokat, akik nem kapucni, orvosi maszk mögött rejtőzködtek, vagy azokat, akik a magukat rendőrnek nevező, ám ezen állításukat szolgálati igazolvánnyal nem időben és nem mindig alátámasztó, zömében kapucnis felsőt viselő személyekkel szembeszálltak. Akár logikus is lehet, hogy csak azt tartóztatják le, akit arca alapján azonosítottak, viszont ha a hatalom szeretné eloszlatni a gyanút, hogy a kapucnisok az ő beépített trójai falovai, akkor talán éppen rájuk lenne érdemes különösen összpontosítani. A hatósági eljárás szabályszerűségével kapcsolatban felmerülő gyanú vonatkozásában azokról az esetekről sem szabad megfeledkezni, amikor későbbi tüntetésekkel összefüggésben a BIA munkatársai állítottak elő aktivistákat, de arra is volt példa, hogy az elővezetést követően a Belügyminisztérium és a BIA is cáfolta, hogy eljárt volna az adott személlyel szemben. Ez utóbbiak csak annyit tudtak, hogy fekete terepjáróba tuszkolták őket, majd a kihallgatást követően távozhattak.
E napok során az elmúlt évek összes, szőnyeg alá söpört visszássága és társadalomerodáló kóros jelensége felszínre került, továbbá megmutatkozott, hogy mennyire veszélyes lehet az általános bizalmatlanság. Amikor az átlagember el sem tudja képzelni, hogy a hatóságok nyílt kártyákkal, illetve szabályszerűen játszhatnak, és ott is hibát keres, ahol nem kellene, de hogyisne keresne, amikor még ilyen kényes helyzetben sem figyelnek oda minden lépésükre, és adott helyzetben csak olajat öntenek a tűzre.
Nyitókép: Ótos András felvétele
