Szerbia lakossága húsz év alatt, 2002 és 2022 között, 11,3 százalékkal csökkent, 7,5 millióról 6,66 millióra. A falusi lakosság ennél kétszer nagyobb mértékben fogyott, 3,27 millióról 2,53 millióra csökkent a száma – derült ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal Strukturális változások a mezőgazdaságban, és annak hatása a gazdasági növekedésre című elemzéséből.
Rámutattak arra, hogy Szerbiában és Romániában a mezőgazdaság a legnagyobb mértékben vesz részt a bruttó hazai termékben (GDP) a tranzíciós országok között. Szerbia esetében ez az arány 4 százalék, Románia esetében pedig 3 százalék. Szerbia agráriumának termelési és szolgáltatási értéke azonban kétszer, illetve négyszer alacsonyabb, mint Dánia szolgáltatási értéke.
A mezőgazdasági és a lakossági összeírás kimutatta, hogy a kedvezőtlen demográfiai irányzatok a rurális településeken hatással voltak a mezőgazdasági ágazatra. A falusi lakosság idősödik, a fiatalok ugyanis elvándorolnak.
Az elemzők rámutatnak arra, hogy Szerbiában főként az elmúlt évtizedben nem jók a demográfiai mutatók, az összlakosság 7,5 százaléka fogyott el, a falvakban ez az arány 13,3 százalék. A városi lakosság tíz év alatt 4,23 millióról 4,12 millióra csökkent, a falvak népessége pedig összesen 389 ezer fővel. Ez azt jelzi, hogy kevesebb a munkaerő a mezőgazdaságban.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján a mezőgazdasági termőföld területe 2012 és 2023 között 26,2 százalékkal csökkent, 5,35 millióról 4 millió hektárra. A megművelhető mezőgazdasági termőföld területe 5,2 százalékkal csökkent, az erdővel borított területeké pedig összesen 50,7 százalékkal.
Az elemzésben kiemelték, hogy a családi gazdaságok száma is fogy. A mezőgazdasági összeírás alapján 2023-ban 506,3 ezer családi gazdaságot jegyeztek, és összesen 1,13 millió személy végzett mezőgazdasághoz köthető tevékenységet.
Összevetve az adatokat a 2022-ben végzett lakossági összeírással, Szerbiában összesen 2,59 millió háztartás található, ebből minden ötödik háztartásnak van családi gazdasága (19,9 százalék). Minden hatodik lakos (17,2 százalék) folyamatosan vagy ideiglenesen végez mezőgazdasági munkát.
2012-hez képest visszaesés tapasztalható mindkét esetben. Akkor minden negyedik háztartás családi gazdaságot tartott fenn, s minden ötödik lakos dolgozott a mezőgazdaságban.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján a családi gazdaságok száma 123 ezerrel csökkent, méghozzá 631,5 ezerről 506,3 ezerre.
Nyitókép: Fotó: Dávid Csilla
