Liberlandba turistaként

Nem nyugszik a 33 éves Vit Jedlicska cseh politikus. Mindenáron érvényt akar szerezni a Zomborhoz közeli Monostorszeg magasságában a Duna bal partján lévő félszigeten 2015. május 13-án megalapított Liberland mikroállamának. A cseh politikus szerint a kataszterileg Szerbiához tartozó területre Szerbia nem tart igényt, Horvátország meg nem is tarthat, mert nem az övé. Ezek szerint ez a senki földje, így kikiáltotta saját miniállamát, Liberland Szabad Köztársaságot. A két ország közötti határvitát használta ki a cseh politikus, hogy megalapítsa a Monacóhoz, Liechtensteinhez vagy éppen Hongkonghoz hasonló államát.

A HONFOGLALÁS

A sziget betelepítését 2015. május 9-re, Európa napjára hirdette meg Liberland államfője. A terv az volt, hogy 30 csónakkal, kisebb-nagyobb hajóval egyszerűen megrohamozzák a félszigetet, azonnal viszik az épületanyagot, és megkezdik a telepesek az első házak építését. A helyszínen voltunk a honfoglaláskor. A harminc csónak nem volt sehol. A főként harminc év körüli fiatalokból álló liberlandiak a Vámcsárdánál gyülekeztek, végül a csárda tulajdonosa adott nekik két csónakot. De ebből is csak az egyiket sikerült beindítaniuk. Néhányan az államalapítók közül (cseh, dán, szlovén, brazil… fiatalok), Vit Jedlicska barátnője, Jana, Liberland First Ladyje, meg néhány újságíró ültek a csónakba, és megindultak a sziget felé. A Fist Lady vezette a telepeseket Liberlend felé. A csónakban az épületanyagon kívül egynapi élelem, meg ivóvíz volt, és rengeteg virág. Mielőtt elindultak volna, egy szlovén lány a kezében lévő hatalmas fehér virágkötegből egy-egy szálat adott a parton bámészkodóknak. Azt mondta, a kálát a horvát rendőröknek viszik, hogy lássák, békés szándékkal érkeznek.

 Hiába volt a sok kála, a horvát folyami rendőrség három hajóval őrizte a félszigetet, s nem engedték az államalapítókat partra szállni. Egy ideig köröztek a folyón, majd a félszigettel átellenben, a szerbiai oldalon kikötöttek. Közben folyamatosan érkeztek a hírek, hogy Liberland államfője elindult Zágrábból és a szigeten találkozik majd népével. Egy csoport a Dunai hídon kelt át Horvátországba, és Vörösmarton találkoztak az államalapítóval. A kis csoport a vezérrel együtt a szárazföldről, horvát területről igyekezett megközelíteni a szigetet, de a horvát rendőrség keményen közbelépett, és letartóztatták őket. Vit Jedlicskát is bezárták. Tiltott határátlépésért állították őket elő, de hamarosan szabadon engedték őket, és szabálysértési feljelentést tettek ellenük.

A perek még mindig folynak. Első fokon elítélték a határsértőket, de fellebbeztek, és a horvát felső bíróság helyt adott a fellebbezésüknek, és visszautalta első fokú bíróságnak az ügyet. Jedlicskáék arra hivatkoztak, hogy nem lehetnek határsértők, hiszen sehol sem jelezték, hogy itt országhatár van. Most az első fokú bíróság azt kapta feladatul, állapítsák meg, hol húzódik a határ a két ország között, hogy meg lehessen állapítani a liberlandiak határsértését. Olyan feladat élé állították a pélmonostori bíróságot, amit évtizedek óta nem tud megoldani a két ország vegyes bizottsága.

HOL HÚZÓDIK A HATÁR?

 Amíg az ország egyben volt, nem volt jelentősége a tagköztársaságok közötti határoknak. Miután Horvátország kikiáltotta függetlenségét, fontos lett volna megállapítani, hogy a magyar határtól számított 145 kilométeres határ hol is húzódik. Kataszterileg a Duna jobb partján Horvátországnak 10 000 hektár területe van. Jobbára termőföld meg erdő. Monostorszeg környékén van olyan partszakasz, ahol az egyik víkendház Horvátországhoz tartozik, de a másik már Szerbiához. Bezdán alatt Kengyia egy egész település, amelynek lakói horvát állampolgárok, horvát egészségügyi biztosításuk van, Horvátországba járnak orvoshoz, oda mennek a kórházba, onnan kapnak szociális segélyt, Szerbiában viszont külföldiként nem tudják eladni a Bezdán melletti földjeiken megtermelt termésüket.

 Szerbiának 1000 hektárnyi, főleg terméketlen területe van a Duna bal partján, azaz Horvátországban. Köztük a félsziget is, amelyen megalapították a világ egyik legkisebb államát, a hét négyzetkilométeren elterülő Liberlandot. Az álomország szlogenje „Élni és élni hagyni!”. A mikroállam alkotmányában rögzítették, hogy a politikusoknak tilos a nép kizsákmányolása, adókat sem kell fizetni, ez önkéntes alapon működne, a fizetőeszköze a bitcoin, a virtuális valuta, de a világ minden pénzneme forgalomban lesz itt, vázolták az államalapítók, de arról is szó van, hogy új kriptopénzeket vezetnek be. Állampolgárságot is osztanak, mindenki állampolgár lehet, kivéve a kommunistákat, a nemzet-szocialistákat és a szélsőséges ideológiát vallókat.

LIBERLAND MÉDIAHACK, VAGY ENNÉL TÖBB?

Vit Jedlicska abból indult ki, hogy a dunai félsziget a senki földje. Miután kikiáltotta államát, a határvita komolyabbra fordult Szerbia és Horvátország között. Ha Szerbia megakadályozná a honfoglalókat, hogy álomországukat felépítsék a félszigeten, akkor elismerné, hogy az ő területe ez, illetve ezzel együtt azt is, hogy a szerb oldalon lévő 10 ezer hektár horvát föld nem az övé, tehát a kataszteri határokat tekinti érvényesnek. Szerbia a határvitában azt az álláspontot képviseli, hogy a határ a két ország között a Duna középvonala. Évek óta egy vegyesbizottság tárgyal a határrendezésről. Eddig kilenc ülést tartottak, de az álláspontok nem közeledtek. A 10. ülést Horvátországnak kell összehívnia, de erre már évek óta nem került sor. Horvátország ahhoz ragaszkodik, hogy a történelmi határok maradjanak. Ez pedig azt jelenti, hogy igényt tart a szerb oldalon lévő termőföldre, meg erdőkre, de akkor a sziget nem az övéké. Vit Jedlicska próbált tárgyalni mindkét országgal. Szerbia azt közölte az államalapítóval, hogy nem tart igényt a kérdéses területre, a horvát hatóságok pedig nem válaszoltak beadványára, mondván, ez komolytalan.

Miután Horvátország és Szlovénia között is határvita van, várhatóan Szerbia EU-s csatlakozásával ezt a határszakaszt is tisztázni kell. Addig is Liberland körül nem szűnik a felhajtás.

SZIGET HELYETT HAJÓ

Mivel a horvát folyami rendőrség nem engedi a honfoglalókat országukba, állandóan őrzik a kérdéses területet, sajtóhírek szerint Vit Jedlicska vásárolt egy 30 000 eurós hajót, amelyet a félszigettel szemben horgonyoz majd le, és onnan gyakorolja államfői jogkörét, folytat diplomáciai tevékenységet és az államalapítók keménymagja is itt lakik majd.

A BBC-nek adott interjújában elmondta, átmeneti vízi települést hoz létre a hajón, amelynek 5 kabinja van, van egy szalonja, konyhája, zuhanyzója, négy terasza, hűtője és áramfejlesztője. Ugyanebben az interjúban azt is elmondta, hogy kinevezte a kormányt és országának világszerte nagykövetei vannak. Összesen 80 országban dogoznak diplomatáik a mikroállam elismertetésén. A legújabb hírek szerint egy idegenforgalmi iroda is alakult Liberland travel néven, hogy a turistákat elvigye a félsziget közelébe.

CSÓNAKKAL VISZIK A TURISTÁKAT

 Vladan Jovanović Liberland szerbiai képviselője, lehet, hogy nagykövete, nem tudni. Liberty nevű 12 személyes kis hajójával fejenként 50 euróért viszi a turistákat, hogy a félszigetet megnézzék. Arról beszélt a sajtónak, hogy egy egész flottát készülnek vásárolni. Nagy nyüzsgés várható a nyáron, rengeteg ötletük van a vízi sportokat illetően, és egyéb turistacsalogató dolgokon gondolkodnak.

Vladan optimista, akárcsak az államalapító, mint mondja, ha nem hinnének Liberland sikerében, akkor nem is harcolnának. Van jövője a mikroállamnak, s Vladan nem is szerénykedik, azt mondja, ez lesz az új Szilícium völgy. Egy olyan offshore öveztet szeretnének itt létrehozni, amiből Szerbiának meg Horvátországnak is haszna lesz. Évente egyszázalékos gazdasági növekedésre számíthat mindkét ország, amikor majd Liberland Európa új Hongkongja lesz.

Vit Jedlicska a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az állam költségvetése eddig nem haladta meg a 300 000 dollárt, de tízszeresére akarják megnövelni a költségvetést. Máris gyűlik a pénz, a legnagyobb támogatójuk Roger Ver, akit csak „Bitcoin Jézusként” ismernek a bitcoin használói. Az egykori amerikai állampolgár, ex-elítélt a Karib-szigeteken megalapította a  Liberlandhoz hasonló államát, azaz két szigeten öröklakást kínál azoknak, akik 400 000 dollárt befektetnek valamelyik szigeten. Azoknak ajánlja alternatívaként mindezt, akiknek elege van a hatalomból, akiket a kormányzatok akadályoznak a készpénzes tranzakciókban. Ezeken a szigeteken ugyanis a jövedelem és a nyereség adómentes.

Nos, Liberlandot is így képzeli el Vit Jedlicska. Mint mondta, félmillióan kértek már állampolgárságot Liberlandban, de csak 126 ezren felelnek meg a feltételeknek, közülük is viszont eddig mindössze 350 állampolgársági bizonylatot osztottak ki, nagyon szigorúak ugyanis a feltételek.