Hajdújáráson a labdarúgópálya mögötti játszótérnél megépítették a falu kemencéjét. A kezdeményező a hajdújárási Maurer Oszkár borász, aki a kemence megépítésével egy közösségépítés kezdeményezője is egyben, ugyanis az elképzelés szerint vasárnaponként majd befűtik a kemencét, és amíg a kenyér sül, a helyiek elbeszélgetnek, barátkoznak egymással. A kemence felavatását augusztus 20-ra tervezik, Szent István napjára, az új kenyér ünnepére.
A falu kemencéjét a szüreti napokra helyezik üzembe (Gergely Árpád felvétele)
– Már régóta szerettem volna magamnak építeni egy kemencét, de az abai gimnáziumban lévő közösségi kemence láttán úgy döntöttem, inkább segítem a falu kemencéjének felépítését. A Székesfehérvár melletti abai Attila Király Gimnázium diákjai tanáruk vezetésével építették a kemencét agyagból, akik számára nem idegen a kemenceépítés, ugyanis gimnáziumukban rendszeresek a hasonló jellegű programok, saját kezűleg készítik el a függönyöket a tantermekben, egyedül faragják ki a székeket, önállóan sütnek kenyeret a diákok. Az elmúlt években ennek a gimnáziumnak ezer végzőse volt, és mindössze ketten hagyták el Magyarországot, a közös élmények, programok, a hagyományok tisztelete megerősítik a szülőföldhöz való ragaszkodást. Régebben sem volt mindenkinek kemencéje, az emberek összefogtak és közösen építettek egyet, amit az egész közösség használt, amíg a kemencében sült a kenyér – beszélgettek, borozgattak. A Kárpát-medencében több ilyen falu kemencéje is létezett. Nagyon fontosnak tartom felébreszteni az emberekben a közösségtudatot, a közösséghez és a szülőföldhöz való ragaszkodást. Bácska a leghíresebb búzatermő vidék, a bácskai búzának fontos helyet kellene betöltenie az itteni emberek gondolkodásában, mintegy kötelékként a szülőföldhöz ragaszkodáshoz- mondta Maurer Oszkár.
A Vajdaság-szerte több településen is sor kerül majd a Szent István kerámiadísszel ékesített kemence kiépítésére, a közösségi szellem felélesztésének és életben tartásának szimbólumaként.
– A kemence fűtésével egy helyi közmunkást bíz meg a helyi közösség, és a fűtőanyagot is biztosítja, ugyanis a helyi közösség vezetősége és a falubeliek teljes mértékben támogatták és a jövőben is támogatják ezt a kezdeményezést. A lakosság elvándorlása már szinte elviselhetetlen mértékű, napról napra többen hagyják el szülőföldjüket, és költöznek külföldre, egyre kevesebb fiatal marad, az iskolákban is mind kisebb az osztálylétszám. A vészharangoknak kellene kongniuk, de még nincsenek hivatalos adatok a kivándorlók számáról, csak a közvetlen környezetünkből ismerőseink elvándorlása alapján tudjuk felmérni a helyzet komolyságát. Legfontosabbnak a probléma gyökerének vizsgálatát tartom, a külföldre vándorlás egyik oka, hogy túl kevés dolog kötötte őket ehhez a földhöz. A szülőföldhöz ragaszkodás szempontjából az önbecsülés, a szülőföld kellő tisztelete és szeretete nélkülözhetetlen az itt maradáshoz – mondta beszélgetőtársam.
Maurer Oszkár a közösségi kemence megépítésének kezdeményezője
Maurer Oszkártól megtudtuk, hogy a bácskai búza Európában és a világon is nagyon híres volt. A világ egyik legjobb adottságú gabonatermő vidékén élünk, még csak fel sem mértük, mekkora gazdasági lehetőségek rejlenek ebben a helyben. Most nincs lehetőségünk nagy földterületeken minőségi búzát termeszteni, de aki ezt megteheti, mindenképpen tegye, de arra van lehetőségünk, hogy eldöntsük, milyen kenyeret akarunk enni, mert a kenyér az életünk alapját képezi, a kenyérnek rendben kell lennie. Ha már a kenyér sincs rendben, hogyan tudnak rendben lenni akkor életünk más területei? Mindenkinek jár, hogy valódi, minőségi kenyeret egyen, jár a bácskai embereknek, hogy a legjobb minőségű búzatermő vidéken a legjobb kenyeret egyen.
– Mára már a jó minőségű kenyér olyan, mint a fehér holló, a minőségi kenyér nem elérhető mindenkinek, a közösségi kemence megépítésével lehetővé szeretnénk tenni, hogy aki csak szeretné, megsüthesse benne az odahaza szombat este kovásszal bedagasztott kenyerét, hogy a vasárnapi családi ebéd mellé finom, friss kenyér kerülhessen az asztalra. A mai kor embere elveszítette az önfenntartási készségét, és ennek visszaszerzését kellene szorgalmazni, ugyanis az elmúlt néhány évben az elhalálozások leggyakoribb okai a rákos megbetegedések voltak. A rák a középkori pestishez hasonlítható, mert ugyanúgy szedi áldozatait, mint akkor a pestis, és akkor kongtak a vészharangok, ma pedig még mindig nem kongnak. Nem a rák vált agresszívabbá, csak mi élünk másképp, mint ahogy őseink éltek. Mindaz, amit régen őseink megtermeltek, ma bioterméknek minősülne, ők gyakran megélték a kilencven éves kort anélkül, hogy orvos látta volna őket. Mindenkinek kötelessége tenni az egészségéért, az embernek szeretnie kell önmagát és a lehető legjobbat adni magának, és úgy tudja a másiknak is a legjobbat adni, és ebben nagyon fontos szerepet játszik, amit megeszünk, mert az vagy amit megeszel és megiszol. Egy jó kenyérre már nem a leghitványabb margarint kenjük, hanem vajat – hangsúlyozta Maurer Oszkár.
falu kemencéje rendkívül szép környezetben van
Ez a kemence kiindulópontja egy közösségi kezdeményezésnek, hogy a bácskai búza értékrendünkben megfelelő helyre kerüljön, nagyon fontos megőrizni a bácskai szántóföldeket, mert ha mindenki pontosan tisztában van az értékekkel, akkor biztosan nem hagyja el ezt a földet.
– A helyben maradást szeretnénk szorgalmazni, és egy közösségi életet építeni a kemence köré, a helyi asszonyok már rétessütő egylet megalakítását szervezik. A kemence falunapokon, ünnepekkor és családi ünnepségeken is igénybe vehető lesz. A kemence köré a fiatalokat is szeretnénk odacsalogatni, és annak ellenére, hogy pizzát és kólát nem szívesen adnék a fiataloknak, mindenképpen a hozzájuk közel álló dolgokkal lehet őket megközelíteni, emiatt pizzát is fogunk sütni a kemencében pizzasütő verseny keretében, de a későbbieknek a fiataloknak is szervezünk kenyérsütést, sőt közösen bodzaszörpöt is készítünk velük – újságolta beszélgetőtársunk.
Tótfaluban hamarosan felavatásra kerül egy közösségi kemence, a közösségi kemenceépítés egy franchise rendszerben fog működni, aminek az anyagi feltételeit az önkormányzatok vagy magánszemélyek fogják biztosítani. A közösségi kemence program elnevezése Szent István kemencéje, ugyanis egy Szent Istvánt ábrázoló zománc kerámia díszíti majd ezeket a kemencéket, mert Szent István napjához kötjük az új kenyér ünnepét.
– Egy Kárpát-medencei kezdeményezést indítunk el innen a Vajdaságból, amelynek keretében már most Nagyváradon, a Fekete Kőrös völgyében, a Tokaj vidéken már kezdik építeni a kemencéket a közeljövőben, illetve a Felvidéken, Bács településen augusztus huszadikára elkészül a közösségi kemence, de az adaiak is terveznek építeni egy ilyen kemencét. Hajdújáráson minden vasárnap szakavatott ember fogja befűteni a kemencét. Az első kenyérsütés augusztus végére várható, a hajdújárási kemencében ugyanis előbb sajnos nem szárad ki megfelelően a kemence, mert június végén kezdtük el építeni, és legalább két-három hónap szükséges ahhoz, hogy az új kemence kiszáradjon, a tető hamarosan elkészül, és augusztus 20-ára kisebb dolgok sütésére valószínű, hogy próbaüzemként beindul, a Szüreti napokra pedig már teljes üzemmódban működik majd.
A közeljövőben a helyi közösség vezetőségének kezdeményezésére ingyenes ivóvizet szeretnének biztosítani a falubelieknek, ugyanis Hajdújáráson nincs vízhálózat, az emberek harminc méter mélységű kutakból fogyasztják a vizet, szeretnénk egy mélyebb kutat fúratni, bevizsgáltatni, és ezáltal ingyenes vizet biztosítani a falubelieknek – mondta Maurer Oszkár.
