Zentán mindössze negyven szociális lakás van, de ennél jóval több kellene. Több száz volt, azok jó része azonban elkelt a nyolcvanas, kilencvenes években. A megmaradtak eléggé leromlottak, de tatarozásra senkinek sincs pénze, se a lakóknak, se az önkormányzatnak.
Patus Ervin, a zentai közigazgatási hivatal lakásügyi bizottságának koordinátora elmondta, hogy december 30-a óta új községi rendelet szabályozza, kinek lehet szociális lakást odaítélni, és mennyi időre.
A Madách Imre utcai lakások nagyon lerobbantak (Fotó: Gergely József)
– Eddig ez úgy történt, hogy a rászoruló kérelme után az öttagú lakásügyi bizottságunk javaslata alapján költözhetett valaki szociális lakásba, az új rendelet szerint viszont előbb nyilvános pályázatot kell kiírni. Pályázat nélkül csak sürgős esetben, például elemi csapás után lehet lakást odaítélni. A bérlőkkel először egyéves bérleti szerződést kötünk, ha az letelik, akkor ötéveset, és csak azt követően lehet meghatározatlan időre szóló szerződést kötni. A lakások kiutalásánál a bizottságunk figyelembe veszi a kérelmező lakhatási feltételeit, a háztartás tagjainak számát és jövedelmét, az egészségügyi állapotokat és a lakás nélküli várakozási időt. Az jut előbb lakáshoz, aki már régebb óta várakozik. Persze vannak halasztást nem tűrő esetek, így az ősszel egy egyedülálló anyát gyermekével nagyon rövid időn belül elhelyeztünk. Egy korábban üzlethelyiségként használt helyiségünket gyorsan lakássá alakítottuk, és oda költöztettük az asszonyt egyelőre fél évre. Nagyon sok egyébként a lakásra váró, de nem tudunk mindenkin segíteni. Kevés lakás üresedik meg, főleg csak akkor szabadul fel hely, ha valaki meghal, vagy ha valakit esetleg a hozzátartozói magukhoz vesznek, vagy otthonba adják, de ez ritkaság.
Az illetékes szerint a bérleti díjak megfizettetése problematikus, a bérlők jó része elfelejti ezt a kötelezettségét, de emiatt még senkit sem lakoltattak ki.
– Szociális lakásban olyan személyek, olyan családok laknak, akik jórészt szociális segélyből élnek, és pénztelenségre hivatkozva nem is fizetik a lakbért. Kivételek persze vannak, de a többség erre nem fordít gondot. Ez nincs rendjén, de eddig még senkit sem lakoltattunk ki, hiszen azzal semmit sem oldunk meg, csak szaporodna a hajléktalanok száma. A lakbért minisztériumi rendelet szabályozza, így négyzetmétertől függően kb. 800 és 2000 dinár között van.
Szóba került a szociális lakások állapota is. Az illetékes elmondta, hogy a legtöbb már nagyjavításra szorulna, de nincs rá pénz, és csak akkor renoválnak, ha nagyon muszáj.
– Mindössze pár lakás van jobb állapotban, a többit mind javítani kellene. A folyó karbantartás a lakók kötelezettsége, de nem nagyon foglalkoznak vele, csak lakják. A Madách Imre utcai lakások esetében is jórészt ez a helyzet. Ott egy udvarban 13 lakás van, és abból 11 az önkormányzaté. Némelyikben csak egy személy lakik, némelyikben családok, de ott elég sok a gond. A lakók közötti viszony sem felhőtlen, és a higiéniai körülmények is elég rosszak. Igaz, főleg udvari vécék vannak, de az nem jelenti azt, hogy piszkosság kellene, hogy legyen. Szerencsére jó példák is akadnak, így az Arany János utcai lakásaink bérlői tényleg szépen rendben tartják a lakásokat is, meg a környezetüket is. Az önkormányzat egyébként csak életbevágóan fontos javíttatásokat tud fizetni. Sajnos olyan lakás is akad, amely már lakhatatlan, most is van egy ilyenünk a Tóparti utcában. Hogy mikor tudjuk megjavíttatni, fogalmam sincs. Az utóbbi időben egyébként a bizottsági tagokkal sorra járjuk a lakásokat, ellenőrizzük, kik laknak ott és hányan, milyenek a körülmények, és egy építész fel is méri a lakásokat – mondta.
Szociális lakásból már nem sok van Zentán, mindössze 40. A '80-as meg '90-es években kelt el a legtöbb, több mint ötszáz. Olyanok vehették meg, akik már huzamosabb ideje ott laktak. Közülük sokan még ma is fizetik az önkormányzatnak a havi részleteket, és a nevükre csak akkor írják, ha minden részletet törlesztettek. Az önkormányzat nem tervezi újabb szociális lakások vásárlását vagy építését, elegendő ezek fenntartása is.
