Találkozási hely

Az, hogy a szabadkai Zsinagóga gyönyörű, mindenki számára egyértelmű. A szabadkaiak valamiért a magukénak érzik, minden alkalommal, amikor elsétálnak mellette, pillantást vetnek rá. Ugyanúgy, mint a városházára. A szabadkai Zsinagóga nem csak a zsidóké, minden szabadkaié, és azé is, aki egyszer turistaként átlépte a küszöbét. Hogy nem csak mi, helyiek látjuk gyönyörűnek, bizonyítja az is, hogy egy portál, a jspace.com, a világ tíz legszebb zsinagógája között tartja számon.

A szabadkai Zsinagóga 1902-ben épült, s régi fényét az elmúlt két évben kezdi visszanyerni. A sikeres felújítási folyamatokról Nagy Kiserős Melindával, a szabadkai gazdaságfejlesztési iroda projektmenedzserével, a Zsinagóga felújítási munkálatainak vezetőjével beszélgettünk, hiszen felállványozták az épület utolsó, még fel nem újított északi homlokzatát.

– A Zsinagóga látványos felújítása 2012-ben kezdődött, amikor az IPA CBC Határon Átnyúló Programban részt vettünk, így 2013-ban 137 125 eurót fordítottunk a keleti homlokzat felújítására. Ez a munka 2014 áprilisában fejeződött be. 2014-ben az Express servisszel a nyugati homlokzat felújításáról is közbeszerzési szerződést kötöttünk, ezt a World Monument Fund is támogatta, tőlük kaptunk 12,5 millió dinár értékű támogatást. Emellett két ízben a tartományi titkárságtól, összesen 5,2 millió dinárt, a város pedig 2,4 millió dinárt fordított erre a szakaszra a saját költségvetéséből. Ebben az évben elkészült a tető szanálási terve is, mivel a 2011-ben elvégzett felújítási munkálatokról kiderült, hogy nem egészen voltak rendben. 250 000 dinárt fizettünk ezekért a tervekért, s 2015 folyamán a belgrádi Koto cég elkészítette a központi kupolának a szanálását 5 millió dinárért. Most elmondhatjuk, hogy az épület nem ázik be, de kutatunk egy olyan tartós megoldás után, amelyre most egy műhelymunka keretében angol mérnökök keresik a tökéletes megoldást.

A kupola szerkezetét próbálják úgy megoldani, hogy sehol se merüljön fel gond, és azt mondhassuk, hogy száz évre megoldottuk a problémát. Jelenleg az a helyzet, hogy a fémelemeknél a szivárgások, beázások folyamatosan vagy időről időre megtörténtek. Várható, hogy a jövő év folyamán megoldást találnak erre. Most nem ázik be a Zsinagóga, de ennél egy jobb megoldást kell találni. 2014-ben megkötöttük azt a szerződést, a belgrádi Mašinoprojekttel, amely a teljes tervdokumentációt jelenti a belső tér teljes felújításához, illetve az épület gépészeti főterve, a villamossági főterv, a kerítés, valamint az udvar ötlettervét is tartalmazza. Továbbá a dekoratív megvilágítási terveket is. Jelenleg tehát ott tartunk, hogy elkészítettünk egy minőségi közbeszerzési eljáráshoz szükséges dokumentációt.

A déli homlokzat felújítását 13,7 millió dinárért a belgrádi Koto cég végezte, időre elkészült 2015-ben. Szintén az idén, 2015 márciusában írtuk ki az északi homlokzat felújítására a közbeszerzést, ez a Múzeum felőli, legláthatóbb homlokzat, amiről májusban döntést is hoztunk, de mivel két jelentkező volt, a nem kiválasztott fellebbezett, így csak most sikerült aláírnunk a szerződést az Express Servisszel. Ezeknek a munkáknak az értéke 11,1 millió dinár, a kivitelezési határidő pedig 2016 júniusa – számolt be Nagy Kiserős Melinda az elmúlt bő két év történéseiről.

A tartományi művelődési titkárság felismerte ennek az épületnek a regionális jelentőségét, ezért minden évben ötmillió dinárral hozzájárul a felújításához. Nagy Kiserős Melinda szerint ez hatalmas könnyítés. Kiemeli, hogy ez egy nagyon szép, szinergikus projektum, mindig összetalálkoznak a szálak. A WMF például annyira el van ragadtatva az épülettől, hogy a már adott támogatáson kívül érdekeltek abban, hogy a Zsinagóga orgonáját restaurálják, illetve, ha ezt valamilyen oknál fogva nem lehet megtenni, akkor, hogy egy újat vásároljanak.

– A munkálatok során folyamatosan a költségek emelkedésével szembesülünk, mert most, a beltér restaurálásánál el kell fogadnunk azt, hogy van, amit nem végezhet el egy mesterember, muszáj restaurátort találnunk a munkához. A restaurátor pedig legalább egy nullával drágább, ami érthető is. A padokat, a fémtárgyakat mind restaurátor kell hogy felújítsa. De állunk elébe a kihívásoknak. Nagyon jó az együttműködésünk a Köztársasági és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakembereivel, és nagy támogatást kapunk tőlük. Hatalmas csapatmunka ez, mindenkinek nagy a szerepe benne – részletezi Nagy Kiserős Melinda.

A homlokzatok felújítását követően következik a beltér. Ezt a magyar külügyminisztérium 100, a miniszterelnöki hivatal 400 millió forinttal, vagyis csaknem 1,7 millió euróval támogatja.

– 2017 szeptember végéig elkészül a beltér felújítása, vagyis a gépészeti, a villanyhálózat, és a teljes restaurátori munkálatokat elvégezzük. Bízom abban, hogy ebben az időszakban a kerítést és az udvart is rendezni tudjuk, és 2017. október elsején, reményeim szerint, ünnepelhetjük a kívül-belül felújított zsinagógánkat – mondja Nagy Kiserős Melinda.

Arról, hogy a felújítás után milyen tartalmak lesznek az épületben, a Zsinagóga Alapítvány tagjai, vagyis a hitközség, az önkormányzat, és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői közösen döntenek. Szakrális, idegenforgalmi, kulturális tartalmakkal töltik majd meg, állandó kiállítások, koncertek helye lesz. A felújított épületnek nagy valószínűséggel a Múzeum lesz a házigazdája.

– Nagy nehezen hozzászoktattuk az embereket, hogy nyitva van a Zsinagóga. A tavalyelőtti adatok 12 ezer látogatóról szóltak, s ha egyszer már ezt elértük, én igyekeznék nyitva tartani a Zsinagógát, még akkor is, amikor a belső munkálatok folynak. Sajnálatos, hogy az utóbbi egy évben ez úgy van, hogy nem tudják az emberek, hogy nyitva van, először ugyanis a Múzeumba kell jelentkezni, ha be akarunk menni. Minden csak szervezés és jóakarat kérdése. Fontos lenne nem elriasztani az embereket. S nemcsak a turistákra gondolok, hanem a helyiekre is, akik közül sokan még soha nem voltak az épületben – tette hozzá Nagy Kiserős Melinda.

A Zsinagóga találkozási hely, mondja Szabados Róbert, a Zsidó Hitközség elnöke. Egy olyan hely, ahol összejönnek a zsidók, és mindenről tanácskoznak, véleményt cserélnek, függetlenül attól, hogy milyen horderejű a kérdés.

– Márciusban írtuk alá az egyezményt a működtetésről, a Múzeum a Zsinagóga kezelője. Én úgy tudom, 1200-1500 látogatót kalauzoltak azóta az épületbe. Az előző nagy adatok a Múzeumok éjszakája rendezvénynek köszönhetőek. A Zsinagóga beltere építőhely. Ha valakinek baja esik, az kinek a felelőssége lesz aztán? – teszi fel a kérdést Szabados Róbert.

– Szerintem, amíg nem lesz befejezve minden munkálat, nem kell ott senkinek sem mászkálnia. Az együttműködésről szóló szerződés nagyon fontos okmány. Mi nagyon szeretnénk elhelyezni a beltér bal oldalán a szabadkai zsidóság történetéről egy állandó kiállítást, a jobb oldalon pedig a vajdasági zsidóság történetét bemutató kiállítást helyeznénk el. A legtöbb adat a belgrádi levéltárban van, sajnos helyben nagyon kevés maradt fenn.

Nagyon sokunknak nagyon sokat jelent majd a felújított épület. Az önbecsülésünknek fontos, hiszen a zsidó kultúráról és történelemről tanúskodik. Megadja majd az érzést, hogy mi is ugyanolyan vagy hasonló értékűek vagyunk, mint eleink. De egyaránt fontos számunkra az is, hogy ez turistákat is vonzzon. Hiszen a Zsinagóga Szabadka szimbóluma, és mindannyiunknak fontos, közös történelmünk és közös emlékművünk – mondta a Zsidó Hitközség elnöke.