A rendkívüli szárazság és a hőség a futaki káposzta termesztésére is hatással volt. A földrajzi eredetmegjelöléssel ellátott futaki káposztát legkorábban június 25-e és július 20-a között palántálják szét, és augusztus végén kezdik szedni. Miroljub Janković káposztatermelő elmondása szerint az említett időszakban kánikulai hőség és aszály uralkodott, ezért már maga az ültetés is nehézkesen indult. A termőföld hőmérséklete elérte az 50 Celsius-fok feletti értéket is, s ez megnehezítette az ültetés folyamatát. A gazdáknak először öntözniük, majd hűteniük kellett a földet, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket. Mindez azt jelenti, hogy csupán az ültetés többszöri öntözést igényelt. Arra is rámutatott, hogy annak a termelőnek sikerült aránylag jó termésátlagot elérnie, aki az említett időben minden harmadik-negyedik nap öntözte a parcelláját, aki nem így járt el, annak a földjén 50 százalékkal is csökkent a hozam.
A rendkívüli szárazság és a hőség a futaki káposzta termesztésére is hatással volt (Ótos András felvétele)
Válogassuk meg, mely termelőtől vásároljuk meg az adott terméket (Ótos András felvétele)
– Mindez feltételezhetően a termék árára is kihatással lesz. Tavaly a futaki káposzta kilója 20-30 dinárba került, véleményem szerint az idén elérheti a 40-50 dinárt is. Ez elsősorban természetesen a piactól függ, mert nem mi, termelők határozzuk meg az adott termék árát. Összesen három hektáron termelek futaki káposztát. A rendkívül hosszú nyár az én esetemben 30-35 százalékkal csökkentette a termést – mondta Miroljub Janković termelő, valamint a Futaki Káposzta Egyesület elnökhelyettese.
A káposztatermelő felhívta a figyelmet arra, hogy kizárólag egyetlen fajta futaki káposzta létezik. Tényként kezelhető, hogy a hibrid káposztafélék termesztése sokkal könnyebb. A termés minőségét azonban egyszerűen össze sem lehet hasonlítani. Erre jelentős kihatással van a földrajzi elhelyezkedés és maga a termőföld, amelyen a káposzta terem. A futaki káposzta őshonos fajta, még a 16. század előtt jelent meg, manapság keresett az ország egész területén. Világszerte is közismert, aki egyszer kipróbálta, a továbbiakban nem is áll el ettől a fajtától. Egy ideje már külföldre is szállítják, igaz, az exportnak egyelőre nincs hosszú története, és jelenleg a savanyú káposzta számít keresettebbnek a külföldi piacon, az Európai Unió szinte minden országában értékesítik. A friss futaki káposzta exportja most még elenyészőnek mondható, de várhatóan a jövőben ezek az adatok is pozitív irányba módosulnak majd – mondta a termelő.
Hangsúlyozta, hogy a valódi futaki káposzta földrajzi eredetmegjelölést igazoló bizonylattal rendelkezik. A savanyú káposzta csomagolása felismerhető védjeggyel van ellátva. A földrajzi származást igazoló jelzés szavatolja, hogy az valóban Futakon termett. Az összes többi, Futakon termesztett káposztaféle hibrid fajta. A futaki káposzta az első zöldségféle Szerbiában, amelyről eredetbizonylat mutatható fel. A friss és a savanyú káposzta 2013-ben lett márkatermék. A földrajzi terület pontos lehatárolásának, a termék előállítására vonatkozó szabályozásnak, a minőségbeli tulajdonságoknak köszönhetően az élelmiszer értéke növekszik, és ez már önmagában megfelelő tájékoztatást jelent a fogyasztóknak. Éppen ezért további reklám nem szükséges, hiszen ez a fajta szabályozás a termelők számára is szavatolja termékük eladhatóságát, illetve a vásárlóknak bővebb, pontos információt nyújt a termék sajátosságairól, eredetiségéről és minőségéről.
A földrajzi elhelyezkedés és maga a termőföld is kihatással van a termésre (Ótos András felvétele)
Miroljub Janković elmondása szerint csak az Újvidék melletti falu határában található olyan összetételű földterület, amelyen megterem a valódi futaki káposzta, és kizárólag helyben szerezhető be. A friss káposzta 70 százalékát egy tanúsítvánnyal ellátott feldolgozó vásárolja fel, a többit Újvidéken, Belgrádban vagy Futakon értékesítik a piacokon. Gondot okoz, hogy földrajzi jelzéssel olyan termékeket is jelölnek, amelyek egyáltalán nem is arról a környékről származnak. A többi gazda, még ha minőségi terméket állít is elő, nem láthatja el ezzel az eredetmegjelöléssel a káposztáját, ellenkező esetben törvénysértést követ el.
A Futaki Káposzta Egyesület tagjai szerint egyre többen vannak olyanok, akik megtévesztik a vásárlókat, és terméküket az adott földrajzi elnevezéssel reklámozzák. Az egyesület 40 olyan gazdát számlál, akik mindannyian szavatolják, hogy ellenőrzött minőségű terményt dobnak piacra. Esetükben a termelés ellenőrzött. Az egyesület tagjai tevékenységükkel folyamatosan népszerűsítik a márkaterméket, és különféle módon igyekeznek felvenni a harcot a gyakori visszaélésekkel. Különféle tájékoztató előadásokat tartanak a témában, és nemrégiben külön akciót indítottak. Kezdeményezték, hogy azokat az elárusítóhelyeket, pótkocsikat, sőt a termelők házát is megfelelő jelöléssel lássák el, amelyek valóban eredeti káposztát termelnek, illetve értékesítenek.
Uros Puača, a Futaki Káposzta Egyesület elnöke elmondta, hogy törekvéseik eredményesnek bizonyultak. A jövőben az egyesület hivatalos logójával vagy a márkatermék logójával jelölik meg a különféle elárusítóhelyeket és mindazon gazdák házát, akik földrajzi eredetbizonylattal rendelkeznek. Emellett a tanúsítvánnyal rendelkező termelőket feltérképezik, és a nevüket, címüket, a bejelentett gazdaság azonosítószámát feltüntetik a Google Maps-en, mindez pedig a Futaki Káposzta Egyesület honlapján is olvasható lesz. Emellett azt is megtudtuk, hogy a közelgő futaki káposztafesztiválon az illetékesekkel együttműködve ellenőrzik a termékeket. Mindezt azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet arra, a jövőben is hasonlóan járnak majd el. A kétnapos káposztafesztivált október 28-án szervezik meg.
Uros Puača, a Futaki Káposzta Egyesület elnöke (Ótos András felvétele)
Mindezek után felmerül a kérdés, hogy kevésbé tájékozott fogyasztóként hogyan ismerhetjük fel az igazi és a hamis terményt. Az egyesület elnöke hozzátette: tájékozódjunk, és válogassuk meg, melyik termelőtől vásároljuk meg az adott terméket. Uros Puača ismertette a futaki káposzta jellegzetességeit, ami megkülönbözteti a többi káposztafélétől.
– A futaki káposzta színe világoszöld, a káposztafej enyhén lapos, a levelei pedig kifejezetten vékonyak. A savanyítás 20–25 napot igényel, a hibrid káposztaféléknél ez akár 40, sőt még több napig is eltarthat. Mindannyiunk nagy kedvencét, a szármát a futaki háziasszonyok szívesen készítik el az említett márkatermék felhasználásával. Édesebb, és a vékony levélnek köszönhetően könnyű vele dolgozni – tette hozzá Uros Puača.
Miroljub Janković káposztatermelő végezetül érdekességképpen azt is elmondta, hogy mindenféle, káposztából készült ételkülönlegességet szívesen fogyaszt. Mégis legjobban a friss futaki káposztát szereti. A termőföldön gyakran megszomjazik, és akkor friss káposztával oltja a szomját. A termelő még arra is kitért, hogy a futaki káposzta jótékony hatással van a vérkeringésre, az emésztésre, valamint a reumatikus panaszokra és bőrbetegségek kezelésére. Egyes szakértők szerint pedig a benne található U-vitamin hozzájárul a hasnyálmirigyrák megelőzéséhez.
