Harminckettedik rendes ülését tartotta tegnap a Magyar Nemzeti Tanács. Az ülés kezdetén mgr. Hajnal Jenő elnök megerősítette, hogy sikeres volt a Minority SafePack európai nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés keretében indított aláírásgyűjtési akció, hiszen a szükséges 1 millió aláírás helyett több mint 1,2 millió gyűlt össze. Az akció sikeréhez a vajdasági magyarok is szép számban hozzájárultak – tette hozzá.
A folytatásban az MNT intézményeinek tavalyi évi munkabeszámolói voltak napirenden. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. életében a 2017. év nem volt könnyű, meg az azt megelőző év sem – emelte ki beterjesztésében Ökrész Rozália igazgató.
ÉPÍTKEZÉS A MÉDIÁBAN
Mint Ökrész Rozália hozzátette, mindennek ellenére amíg a napilap ellátja feladatát, rendszeresen tájékoztat, megjelennek gyermek- és ifjúsági kiadványai, nyomdájában folyamatos a termelés, a gazdasági mutatók pedig pozitív ügyvitelről tanúskodnak, addig az előző évet nem lehet sikertelenként értékelni. A Magyar Szó szerkesztési törekvése továbbra is a magyar nyelven és magyar szellemiségben történő tényszerű tudósítás a szűkebb közösségről, valamint a világ eseményeiről – taglalta az igazgató, hozzátéve, hogy napilapunk tavaly is hangsúlyosan foglalkozott a vajdasági magyarságot sújtó népességfogyással, illetve gyakran foglalkozott azokkal a témákkal, amelyek ezeket a folyamatokat hivatottak megállítani.
A Magyar Szó tavaly is folytatta élőújság-sorozatát, könyvbemutatókat, nyereményjátékokat szervezett, megjelentette Szórványlétben című riportsorozatának második kiadványát, valamint a Tigrislélek című vajdasági magyar novellagyűjteményt.
– A pénzügyi mutatók tükrében pozitív gazdasági évet zártunk. Bevételeink meghaladták a 378 millió dinárt, a ráfordítások pedig a 374 millió dinárt. Ez az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent, mindkét számadat esetében. Bankkölcsönt tavaly már nem használtunk. Mindent összevetve: lapunk adózás utáni pénzügyi eredménye 2,05 millió nyereség. A 2017. évi pozitív gazdálkodási eredmény már az ötödik egymást követő. A Magyar Szó esetében az eladott példányszám tavaly 6,4 százalékkal csökkent, a Mézeskalács és a Jó Pajtás esetében ennél számottevőbb a csökkenés. Ugyanakkor a legaktuálisabb mutatók szerint 2018 első negyedében megállt a csökkenés, sőt, márciusban 4 százalékkal növekedett a Magyar Szó eladása – taglalta Ökrész Rozália.
A Hét Nap Lapkiadó Kft. az idei pénzügyi tervének a módosítását terjesztette a tanács elé. László Edit igazgató elmondása szerint erre azért volt szükség, mert a költségvetés a tartományi büdzséből érkező támogatás növekedésének köszönhetően 26,5 millió dinárról 27,5 millió dinárra növekedett.
A Pannónia Alapítvány tavalyi évi munkabeszámolóját indokolván Bodzsoni István igazgató a következőket emelte ki: „A Pannon RTV eleget tett minden tartalmi, formai és pénzügyi kötelezettségének, az évet adósság nélkül zárta, jelentősen bővítette a sugárzási területét, valamint a műsorkínálatát a rádióban a tv-ben egyaránt, elsősorban az esti órákban, de a partnerei és a munkatársi körét is, rendszeres beszállítója a magyar közmédiának, de jelenléte a szerbiai médiapiacon is erősödött. Elkészült a Pannon Médiaház, de a Magyar Ház felújítási munkálatai is befejeződtek. Ez utóbbiban két rádióstúdió kap helyet. Május végén vagy inkább június elején a Magyar Szó szabadkai szerkesztősége és a Hét Nap szerkesztősége is beköltözhet abba az épületbe. Az új épületbe új felszerelést, berendezést kaptunk, olyan korszerűt, amellyel csak kevés tv-központ rendelkezik ebben a térségben.”
A folytatásban felszólaló Hajnal Jenő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a Pannon Médiaház szakszerű kivitelezésében, különösen az igazgatónak, aki szakmaiságról és előrelátásról tett tanúbizonyságot. Hajnal szerint az MNT és a vajdasági magyar közösség büszke lehet komplex tájékoztatási rendszerére. Biztosan vannak a médiának olyan területei, amelyeket fejleszteni lehet, és hiányosságokat is biztosan fel lehet fedezni, de vitathatatlan, hogy az utóbbi években hatalmas fejlődésen esett át a vajdasági magyar médiaszféra – nyomatékosította Hajnal Jenő.
Az ülésen a tanács megszavazta a Zentai Történelmi Levéltár, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a Topolyai Múzeum, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház tavalyi évi munkabeszámolóját, a Forum Könyvkiadó Intézet idei pénzügyi tervének módosítását, végül pedig az oktatás területéhez kapcsolódóan fogadott el beterjesztéseket, elsősorban intézményigazgatók kinevezésének kapcsán, de egyéb kinevezések véleményezése is napirenden szerepelt.
NEM TÁMOGATTÁK
A tanács a folytatásban megvitatta Tari István sürgősségi beadványát, amelyben a képviselő elítélő és elutasító állásfoglalás meghozatalát indítványozta a tartományi kormány azon március végi döntésével kapcsolatban, hogy kezdeményezi november 25-ének – Vajdaságot ezen a napon csatolták a Szerb Királysághoz – Vajdaság napjává nyilvánítását. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó dátum a vajdasági magyarság tragédiájának szimbóluma, az MNT-nek kötelessége elutasítani, illetve sértőnek és elfogadhatatlannak minősíteni a tartományi kormány javaslatát – érvelt Tari.
– A vajdasági autonómiát a jugoszláv hamisság hozta létre. A vajdasági autonómia a világ megtévesztését szolgálja. Kérdéses az egykori nagygyűlés legitimitása. Arra a nagygyűlésre a szerbségnek joga van hivatkozni, a magyar közösségre viszont hatalmas tragédia zúdult az eseményt követően. Ha odafigyelünk egymásra, egymás érzéseire, akkor nem azt a napot jelöljük ki a tartomány napjává, amely egyebek mellett a magyarság betöréséről szól. Ami a mi számunkra gyásznap, az nem lehet a velünk együtt élők számára ünnepnap. Ha ebbe belegyezünk, akkor az önértékelésünkön ejtünk csorbát. Nemzeti önérzetünket próbálják megalázni – érvelt Tari.
Hajnal Jenő nem támogatta a beterjesztést. Döntését a következőképpen indokolta lapunknak nyilatkozva: „A tartományi kisebbségi titkárság a közelmúltban körlevélben fordult a nemzeti tanácsokhoz, egyebek mellett az MNT-hez is. Ebben arra kérte a nemzeti tanácsokat, hogy jelöljék ki azokat az ünnepeket, amelyeket szeretnének tartományi ünnepnappá nyilvánítani. Válaszlevelemben arról tájékoztattam a titkár urat, hogy az MNT már korábban határozat formájában döntött arról, hogy a vajdasági magyarság 3 legjelentősebb nemzeti ünnepe március 15., augusztus 20. és október 23. Ha elfogadnánk Tari István kezdeményezését, azzal az általunk szőtt szálakat is elvágnánk. Ebben a pillanatban számunkra sokkal fontosabb, hogy nekünk, Vajdaságban élő magyaroknak, legyenek saját, tartományi jelentőségű ünnepeink. Nyilvánvaló, hogy november 25. számunkra nem ünnepnap, számunkra az gyásznap, de az is nyilvánvaló, hogy az MNT vezetőjeként számomra az a legfontosabb, hogy a magyarság akarata, érdeke érvényesüljön. Ezekkel a dolgokkal kell foglalkoznom, nem pedig hatásköröket átlépve olyan dolgokba avatkozni, amelyeknek a végkimenetele bizonytalan.” Hajnal Jenő szerint nagyok az esélyek arra, hogy a Tartományi Képviselőház meghozza a döntést, amelynek értelmében a vajdasági magyarság számára fontos napok is bekerülnek a tartományi jelentőségű ünnepnapok közé.
Tari javaslatát végül nem szavazta meg az MNT.
Joó Horti Lívia, Zsoldos Ferenc és Siflis Zoltán szintén sürgősségi indítványt terjesztett az MNT elé, határozatot, amelyben az MNT elítéli Várady Tibor akadémikus meghurcolását, illetve a nemzetárulók listáján való feltüntetését.
Joó Horti Lívia felháborítónak találja, hogy a magyarországi Figyelő különböző listákon gyalázza Várady Tibor nevét és személyét, de azt is, hogy „a vajdasági magyarság néma maradt”. Joó Horti emlékeztetett mindarra, amit Várady Tibor tett hosszú évtizedeken át a vajdasági magyar közösségért, majd arra kérte az MNT-t, álljon ki Várady nemzetépítő tevékenysége mellett.
Hajnal Jenő érvelése szerint az MNT nem rendelkezik olyan hatáskörökkel, amelyek följogosítanák, hogy állást foglaljon magyarországi sajtótartalmak vagy listák kapcsán, még akkor sem, ha azon a vajdasági magyarság egyik legkiemelkedőbb képviselője szerepel. Az MNT karaktergyilkossá válna, ha állást foglalna, hiszen azzal nagyobb figyelmet szentelne a cikknek annál, mint amennyit az megérdemel – szögezte le. Mint hozzátette, Várady Tibor érdeme a vajdasági magyar közösség sorsának alakításában vitathatatlan, és az ezért járó hála töretlen. Ezt a beterjesztést sem fogadta el az MNT.