A polgárok nem gazdagok, de az állam igen – hangzott el a Van-e lehetőség egy alternatív gazdasági-szociális politikára elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen, írja a FoNet hírügynökség.
Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora összehasonlítva Szerbiát azokkal a középkelet-európai uniós tagállamokkal, kiemelte, Szerbia nem marad el sokkal, az állami kiadások és bevételek szempontjából a második, vagy harmadik helyen áll. A professzor szerint Csehország és Szlovénia sokban hasonlít Szerbiára, arányosan nézve pedig megközelítőleg annyi pénzzel gazdálkodik mint Ausztria.
Arandarenko szerint ha olyan mértékű a szürkegazdaság, illetve a szerződés nélküli foglalkoztatás, ahogy állítják, akkor túl magasak az adóterhek. Szerinte az adók megalázó helyzetbe hozzák azokat, akik becsületesen dolgoznak, hiszen a munkások alacsony bérért dolgoznak, a vállalkozókat pedig az állam nagy kiadásokkal terheli meg.
Milan Ćulibrk, a NIN fő- és felelős szerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy alternatív gazdasági politikára akkor lenne lehetőség, ha a jelenlegi kormány nem lenne annyira eltelve saját politikai irányvonalától. Kiemelte, jelenleg Szerbiában az átlagfizetés 560 eurót, míg az átlagnyugdíj 230 eurót tesz ki. Az ígéretek szerint az átlagfizetés 2025-re eléri a 900 eurót, míg az átlagnyugdíj a 450 eurót. Ćulibrk szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha a GDP évente legalább 20 százalékkal növekszik.
Zoran Stojiljković, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek elnöke arra mutatott rá, hogy Szerbia GDP-je azon a szinten van, mint amelyen 1990-ben volt. A foglalkoztatottak több mint fele havonta kevesebb mint 50.000 dinárt keres.
Nataša Vučković, a Demokráciáért Központ végrehajtó igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak többsége nem tud tisztességesen megélni, az alkalmazottak 1,6 százaléka nem keres annyit, amennyi az átlagos fogyasztói kosárhoz szükséges.
