Tüntetést szervezett hétfőn Újvidéken az Október 23-a Antifasiszta Front. Az 1944–45-ös áldozatok emlékére tervezett emlékmű miatt tiltakoztak.
Miloš Perović aktivista szerint ez az emlékmű a becstelenség és az árulás szobra, amit a szerb és magyar kormány együttműködésével állítottak fel. Sérelmezte, hogy háborús bűnösök és fasiszta szervezetek tagjainak neve is szerepelne rajta. Szerinte az ártatlan áldozatokról meg kell emlékezni, de az előbb említettekről semmiképp.
Kiemelte, nem a magyar kisebbség ellen szól a tüntetés.
– Kezdettől fogva azt hangsúlyoztuk, hogy névtelenül, de az áldozatok ártatlanságát hangsúlyozó felirat lesz a szobron, magyar, szerb és német nyelven, hiszen az 1944–45-ös megtorlásoknak magyar, szerb és német áldozatai is voltak – emelte ki a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezetének elnöke, Vicsek Annamária, aki az Újvidéki Rádió híradójában reagált a történtekre. Elmondta, a VMSZ nem lepődött meg különösebben, hisz nem ez volt az első alkalom, hogy a szerb ellenzéki pártok felszólaltak, vagy tüntettek az emlékmű ellen. A jelenlegi tüntetés alkalmával azonban megrongálták a talapzatot és névsorral ragasztották le. A Vajdasági Magyar Szövetség számára ez megbotránkoztató és elítélendő, hiszen köztéri felület rongálásáról van szó, emelte ki.
Az épülő emlékhely kapcsán Vicsek Annamária hangsúlyozta, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezete a törvénnyel összhangban tette meg a lépéseket, hogy méltó emlékhelyet létesítsenek az 1944–45-ös ártatlan áldozatok számára. A kezdeményezést a Kulturális Minisztérium engedélyezése követte, majd Újvidék városi képviselő-testülete a szobornak nem csak felállítását, hanem városi költségvetésből való finanszírozását is többséggel támogatta. Mindez tehát megkérdőjelezhetetlenné teszi a szobor felállításának létjogosultságát.
– A kezdeményezésünkkel kapcsolatosan egy olyan listát emlegetnek, amelyet a magyar-szerb történelmi vegyesbizottság állított össze, a 44–45-ben kivégzettekről, és valóban voltak azon a listán olyanok is, akiket később háborús bűnösöknek ítéltek meg, vagy a kivégzésükkor még nem volt jogerős ítélet, tehát a bűnösségüket hivatalosan megerősítő okirat meghozatala előtt lettek kivégezve – fejtette ki Vicsek Annamária a tüntetők által felhozott sérelmekre utalva. Hozzátette, ez az emlékmű azoknak az embereknek, férfiaknak, asszonyoknak és gyerekeknek kell, hogy méltó emléket állítson, akik csak azért lettek kegyetlenül kivégezve, mert nemzeti hovatartozásuk miatt kollektíven bűnösnek tekintették őket.
Vicsek Annamária emlékeztetett arra a 2013-ban történt eseményre, amikor a magyar és szerb köztársasági elnök közösen főt hajtott a Csúrogon felállított, ártatlan áldozatok emlékének szentelt emlékmű előtt, ezzel a gesztussal pedig a két ország a legmagasabb politikai szinten tett óriási előrelépést a megbékélés terén. Ugyanakkor, mondta, az épülő emlékhely létjogosultsága kapcsán magas fokú helyi politikai támogatottságról tett tanúbizonyságot Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke, valamint Újvidék polgármestere, Miloš Vučević legutóbbi közös intézményi látogatása során tett nyilatkozata.
– A megbékélés és ezt követően a békés együttélés azt kell, hogy jelentse, hogy mindkét fél elismeri a másik fél fájdalmát, veszteségét, hogy a korábbi generációk és egyes személyek bűnösségét nem általánosítja kollektív bűnösséggé, megemlékezéskor egyik a másik fájdalmát, veszteségét elismerve hajt főt, és ennek a kölcsönös megbékélésnek egy fontos eleme a 44–45-ös ártatlan áldozatok méltó megbecsülésére megtervezett emlékmű, amelynek a kivitelezéséért a végsőkig ki fogunk állni, hiszen sok újvidéki magyar polgár nagyszüleinek és felmenőinek állít emléket. A magyar közösség erősítése szempontjából fontos lépés ez – Húzta alá Vicsek Annamária.
