Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el.
A Magyar Tudomány Ünnepének alkalmából tartotta meg idén is hagyományos konferenciáját a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság. A Tartományi Képviselőházban neves magyarországi és vajdasági magyar kutatók találkoztak: az idei tudományos tanácskozás témája a Kódex, társadalom és természet volt.
A találkozó kiemelt tanulmányai az új magyar Polgári Törvénykönyvvel foglalkoztak: közel tíz éve, hogy a magyar országgyűlés 2013 óta elfogadta a kódexet – említette beszédében Szalma József, aki a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnökeként köszöntötte az egybegyűlteket. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, illetve a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja előadásában az európai és a magyar jogfejlődés színein keresztül világította meg a kódex jelentőségét.
– A kódex olyan területe a jognak, amely tartósságra törekszik. Nem véletlen, hiszen alapvető polgári jogi kapcsolatokat szabályoz: családi jogi kapcsolatokat, kötelmi jogi (szerződési) kapcsolatokat, dologi jogi kapcsolatokat (tulajdon) és nem utolsósorban az öröklési jogi viszonyokról is rendelkezik. Alapvető kérdéseket szabályoz tehát, így a jogbiztosság megköveteli, hogy tartós legyen: a jogalkotó a múlt és a jelen tapasztalataiból hozza meg a törvényt, de az így meghozott kódex a jövőbe néz. Ugyanakkor teljességre is törekszik, így folyamatos változásoknak van kitéve – magyarázta az egyetemi tanár, aki Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara mellett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is előad.
Az új Polgárjogi Törvénykönyv (Ptk.) személyjogi kapcsolatokat, ezen belül pedig a személyiségek jogait is szabályozza. Ezt a korábbi, 1959-ben érvényesített Ptk. elkerülte, ám az új törvénykönyv rendezi az olyan személyjogi dolgokat is, mint az emberi méltóság – mutatott rá a kódex különlegességére a tudományok doktora, majd felkérte címbéli kollégáját, Sándor Istvánt, hogy összegezze a Ptk. érvényesítésével elért eredményeket és tapasztalatokat az elmúlt tíz évből.
Fotó: Ótos András
– A magyar magánjogi kódex egyik fontos kérdésköre az volt, hogy kölönböző nemzetközi jellegű tendenciák tekintetében tárházat adjon a magyar joggyakorlatnak. E tekintetben teljes mértékben betöltötte küldetését: olyan új intézmények kerültek bevezetésre, mint az előzetes döntéshozatal, a támogatott döntéshozatal előzetes jognyilatkozata, vagy például a vagyonkezelő alapítvány a későbbi jogalkotás tekintetében. Számos külföldi szerződés magyar gyakorlata is átvételre került a Ptk.-ban: említhetjük a jogbérleti szerződést, vagy a közvetítői szerződést is. Az új Polgári Törvénykönyv alapvetően tehát egy anyakódex, amely meghatározza a magánjogi viszonyok kereteit, ugyanakkor viszont rugalmas a társadalmi és gazdasági változásokra, illetve a műszaki újításokra vonatkozóan is. Ez utóbbinál példaként említhetnénk, hogy a globalizáció által felhozott e-kommunikáció jelenségére is hiteles válaszokat tud adni – hangsúlyozta a konferencián a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora.
A magyar fővárosból érkező kutatók mellett a debreceni és a miskolci egyetemről is érkeztek professzorok a tanácskozásra: előadásaikban a magánjogi kódex magyarországi és uniós alkalmazása mellett többek között megvitatták az európai energiajogi kodifikációt is, de szó volt arról is, hogyan szorította korlátok közé az uniós jog a román büntetőjogi, eljárásjogi, és polgári törvénykönyvet.
A külföldi előadók után vajdasági kutatók következtek: az egybegyűltek meghallgathatták dr. Mészáros Zoltán főlevéltárost a Szabadkai Történelmi Levéltárból, nemzetiségről és anyanyelvről pedig dr. Molnár Csikós László nyugalmazott egyetemi rendes tanár beszélt az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékéről. Felszólalt kollégája, id. dr. Bagi Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár is, a kamanci Educons Egyetem Közgazdasági Karának képviseletében pedig ifj. Dr. Muhi Béla egyetemi tanár beszélt a turizmusban alkalmazott válságmenedzsmentről külföldön és idehaza. Az előadások sorát az önvezető autókról szóló beszámoló zárta, amelyet a szabadkai dr. Mester Gyula, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának tanára tartott meg.
A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza és Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya támogatásával került megszervezésre.
Nyitókép: Ótos András
