Tóth D. Lívia

Ha összefőzünk egy népzenészt és egy világmegváltásra induló pszichológust egy grafikussal, megfűszerezzük riporteri és szervezői feladatokkal, majd hozzáadunk egy adag bábszínházas aktivistát, akkor megkapjuk azt az egyveleget, amely 1980 óta a nevemet viseli. Hogy milyen ízű ez a különleges főzelék? Nos, ez a megfejtendő kérdés. Képesítésem: autodidakta életművészet. A különleges szakmát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán kezdtem elsajátítani, majd 2005-ig ügyvezetőként gyakoroltam. Egy reggel aztán gondoltam egyet, grafikussá szakosodtam, és saját vállalkozásba kezdtem. Öt év múlva újra váltottam: a temerini Tájékoztatási és Művelődési Központ szervezője és a Temerini Rádió munkatársa lettem. 2011-től a Vándor Bábszínház elnökeként is nyilvántartanak, 2017-től pedig a Pannon RTV tudósítójaként kerestem a kenyerem. Az életművészkedésemet 2019-től a Magyar Szó csapatához csatlakozva folytattam. Egyéni és szakmai pályafutásom központját is a mai napig az emberi történetek jelentik: legyenek ők családtagok, munkatársak, nézők vagy olvasók. Mindenki érdekel. Ön is. Beszélgessünk! Alig várom a találkozást…