A Baranyi művészházaspár hagyatékával színesítik a Kastélypark franciakertes részét Temerinben. A Szécsen-kastélyhoz tartozó magyar örökség felújításához az európai uniós előcsatlakozási alapból biztosított eszközöket a temerini önkormányzat. A Közös értékeink – Kulturális együttműködés a modern és kortárs művészet és kultúra népszerűsítéséért elnevezésű pályázat keretében ugyanis a községi vezetés társult a bajai Türr István Múzeummal és a Szabadkai Városi Múzeummal egy közös projekt megvalósulásáért. Az IPA-projekt összértéke 750 ezer euró, ebből Temerin 347 ezer eurót költhet a tervek megvalósítására.
A projekt vezető települése Baja, így a megnyitót a magyarországi településen szervezték meg október elején. A temerini képviselők között volt Petri Laura, a községi tanács mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel és környezetvédelemmel megbízott tagjai is.
– Végre megismerhettük a partenereinket, akikkel együtt jártuk végig a pályázás útját. Erre kiváló lehetőség volt a projektnyitó, amelyen mindhárom partner bemutatta az elképzeléseit, és egyeztettük a következő lépéseket is. Temerin leginkább a park felújításában érdekelt, amelyhez sokáig nem találtunk megfelelő partnert. Szerencsés véletlen volt, hogy a szabadkai és a bajai intézmények harmadik partnert kerestek az együttműködésük folytatására. Mindkét fél pályázott már korábban is uniós forrásokra, és ezúttal a modern művészetek feldolgozását, népszerűsítését tűzték ki célul. Számunkra kiváló lehetőség volt ez arra, hogy végre közszemlére tegyük azt a nagy értékű hagyatékot, amelyet Baranyi Károly és Baranyi Markov Zlata művészházaspár ajándékozott annak idején Temerinnek – beszélt a projekt megvalósításának kezdetéről a tanácstag.
A kétéves projektet helyben Döme Szabolcs, a temerini község városrendezéssel megbízott osztályának szakreferense vezeti. Tőle tudtuk meg, hogy a kapott támogatásból egy csaknem nyolcezer négyzetméternyi terület felújítását folytatnák. A rekonstrukcióra 199 ezer eurót tudnak fordítani az uniós támogatásból: ezt a növényzet és föld rendbe tételére és pótlására, a járdák és a padok felújítására, valamint locsoló- és videorendszer kihelyezésére fordítják – sorolta a célokat a szakember, hozzátéve, hogy a partnerekhez a projekt második és harmadik egysége által csatlakozik Temerin.
– A 20. századi képzőművészet témaköre a mi szemszögünkből is kiváló alkalom volt arra, hogy szoborparkot alakítsunk ki. A nyolcvanas évek elejétől Temerin őrzi ugyanis a Baranyi művészházaspár hagyatékát, amit jelenleg az egykori zárda épületének egyik helyiségében tárolnak. A szobormakettek mellett a hagyaték tartalmazza a vele kapcsolatos rajzokat, munkákat, művészi dokumentációt is. Mintegy 40 alkotásról van szó. A nyolcvanas években már felmerült, hogy a park területén kiépítenének egy múzeumot, ahol a házaspár hagyatéka is helyet kapna. A szoborpark ötlete azonban nemrégiben merült fel, amikor a pár évvel ezelőtt megkezdett rekonstrukció folytatását szorgalmaztuk – mesélte az IPA-projekt egyik vezetője.
Elmondta azt is, hogy Baranyiék temerini hagyatékából újabb hat alkotást emelnének ki a park területén. A község terein ugyanis már két szobor helyet kapott: a művelődési központ kezdeményezésére a központban a Fésülködő lány makettjét használták alapul a kültéri kőszobor felállításához, de korábban már a Kókai Imre Általánis Iskola mellett levő zöldterületen is felállítottak egy Baranyi-szobrot.
– A zárdában látható tárlat makettjeit Baranyi Károly eredetileg kültéri szobrokként képzelte el, tartós anyagból. Az elképzelése megvalósítására kiváló példa az a Bika, amelyet az iskola mellett a Tanító utca felől lehet megtekinteni. Ehhez hasonlókat tervezünk felállítani a parkban is. A szobrok megalkotásakor ugyanis Baranyi teret hagyott az anyagválasztásra, ám a leírásokból kiderül, hogy az ő fejében fémből álltak össze a kültéri szobrai, ahogyan azt az említett Bika szobor esetében meg is valósítottak annak idején. A hat kültéri szobor kidolgozására 36 ezer euró áll rendelkezésünkre, de 8 ezer eurót költhetünk egy ivókút megépítésére is. Az erre vonatkozó tervek kidolgozására külön pályázatot írnánk ki: szeretnénk megszólítani ugyanis a jelenleg aktív szobrászművészeinket.
Tőlük olyan szoborformájú ivókútra várjuk majd az ötleteket, amely beilleszkedik Baranyi Károly hagyatékába – hívta fel a fiatal művészek figyelmét a lehetőségre a szakember.
Kiemelte, hogy az uniós projekt a felújítás és a szoborpark kialakítása mellett további eszközöket látott elő programok és képzések szervezésére is.
– A következő két évben három utazó kiállítást is szervezünk, melyek által máshol is megtekinthető lesz Baranyiék hagyatéka. Emellett 30 interaktív, oktató jellegű foglalkozást is meg kell szerveznünk oktatási intézményekben, de tíz kreatív művészeti műhelyt is megvalósítunk. A temerini szoborpark avatóünnepségére is külön programmal rukkolunk majd elő. A pályázat megírásakor ragaszkodtam ahhoz, hogy a fenntarthatóságra is gondoljunk. A korábbi felújítást követően ugyanis a befektetett érték gazdátlan maradt. Ezért most a támogatási keretbe beleépítettük két szakavatott kertész alkalmazását is – tért ki a Kastélypark értékmegőrzésének jelentőségére Döme Szabolcs.
A szakember elmondta, hogy jelenleg a régi tervek aktualizálásán dolgoznak, de az év végéig el szeretnének jutni a közbeszerzés kiírásáig. A munkálatok tehát leghamarabb a következő év tavaszán kezdődhetnek meg – erősítette meg Pásztor Róbert, a községi képviselő-testület elnöke is.
– A Szécsen-kastély és a hozzá tartozó park magyar örökség, amelyhez a temeriniek ragaszkodnak. Kiemelt jelentőségű hagyatékról van szó: a kastély épülete műemlékvédelem alatt áll, a parkot viszont természetvédelmi előírások védik. A pár évvel ezelőtti felújítás alapját az 1700-as és 1800-as évekből származó dokumentumok alkották. Ezek szerint a park első, utca felőli része francia park volt, mögötte angol parkkal, amely egy burjánzó erdőbe vezetett át. A franciakertként megálmodott első rész kiváló hely annak a szoborparknak a megvalósítására, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség szorgalmazott. A tanácstagjaink és képviselőink már most kezdeményezték az alsó, angolkertes rész felújításához vezető eljárások megkezdését is, de több helyen problémák merültek fel a tulajdonjoggal kapcsolatban. Meglepő módon az államilag védett területen levő tavat kataszterileg külön telken vezetik, amely egy 20 évvel ezelőtt megszűnt cég tulajdonában van – mutatott rá a problémák megoldásának szükségességére Pásztor Róbert. A képviselő-tanács elnökét arról a másik vitatott tulajdonjogról is faggattuk, melynek rendezése évek óta húzódik, és a kastély és a park közötti, Fontanaként ismert területhez kötődik. – Ezen a területen érdekes tulajdonjogi viszony áll fenn, ugyanis maga a terület önkormányzati hatáskörbe került, ám az épületek máig a helyi görgőscsapágygyár tulajdonában vannak. Öt-hat évvel ezelőtt a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet már elrendelte a kerítés lebontását, ám politikai okok miatt megrekedt az ügy: erre sajnos a Vajdaság Magyar Szövetségnek nincs ráhatása – válaszolta kérdésünkre Pásztor.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi községi vezetés valóban szívügyének érzi a park sorsát, és arra törekszik, hogy Temerin olyan üde foltjává varázsolja, ahol szívesen sétálnak a családok, kocognak a fiatalok és gyönyörködnek az idelátogatók.
Nyitókép: Az uniós eszközök jelentős részét a Kastélypark utcai részének felújításába fektetik be (Fotó: Tóth D. Lívia)