Az elmúlt hetekben Szerbia-szerte a teljes felszerelésben lévő rohamrendőrség biztosította a helyi közgyűléseket és más közintézményeket. Több alkalommal a rendőrség nemcsak a polgárokat, hanem a képviselőket is megakadályozta abban, hogy belépjenek a közgyűlés épületébe.
Azonban még akkor is, amikor a gyülekezések békések voltak, vagy amikor csak néhány tucat ember gyűlt össze – például a vasútállomás előtetőjének leomlásától kezdve egészen az első általános sztrájk napjáig, amelyet a diákok hívtak össze február 24-én –, Újvidéken több mint 2000 rendőrt mozgósítottak, hogy védjék a középületeket a polgároktól.
A legnagyobb rendőri erőket – a közérdekű információkhoz való hozzáférési kérelemre adott válasz alapján a 021.rs portál által megszerzett dokumentum szerint – a tavaly november 5-én Újvidéken tartott nagy tüntetésre vezényelték ki.
Akkor a vasútállomás és a városháza épületét 779 rendőrtiszt védte. Aznap a rendőri erők különböző egységekből és településekről érkeztek Újvidékre: helyben szolgáló nyomozók, bevetési egységek, közlekedésrendészet és csendőrség tagjai, valamint rendőrök Belgrádból, Mitrovicáról, Zomborból, Nagykikindáról, Szabadkáról és Nagybecskerekről.
Ezt követően az ellenzék blokádokkal akadályozta a bíróság működését Újvidéken. Noha a blokádok során ritkán gyűlt össze több mint száz ellenzéki és állampolgár, a városi bíróság épületét minden alkalommal legalább 50, legfeljebb 76 rendőr védte.
Amikor december 3-án Újvidéken megtartották az első ülést, amelynek napirendjén szerepelt az akkori polgármester, Milan Đurić leváltása – és amelyre a diákok is tüntetést és zajkeltést hirdettek a városi közgyűlés elé –, 338 rendőr és csendőr biztosította az eseményt. Mindannyian az Újvidéki Rendőrkapitányság alkalmazottai voltak.
Amikor december 30-án meg kellett volna tartani a következő közgyűlési ülést – amelyet végül elhalasztottak –, ennek ellenére tiltakozás zajlott az intézmény előtt. A halasztás következtében a várost három hónapos kényszerfinanszírozásra ítélték. Aznap összesen 343 rendőrt mozgósítottak az újvidéki rendőrségtől, köztük nyomozókat, bevetési egységeket, közlekedési rendőröket és csendőröket.
Január 8-án az újvidéki bíróság előtt 77 rendőr állt őrt, de ezúttal nem vettek részt bevetési egységek. Január 11-én, amikor a diákok tüntetést szerveztek a Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) épülete előtt, azt 51 rendőr biztosította.
A február 24-i nagyszabású diáktüntetés – amelyet az általános sztrájk meghirdetésének napjára időzítettek – mintegy 20 000 embert vonzott az utcákra Újvidéken. Az esemény incidensek nélkül zajlott, így az azt biztosító 376 rendőrnek nem akadt sok dolga.
Ezenkívül február 24. után az újvidéki rendőrség és a csendőrség több eseményen is bevetésre került, beleértve az „nyilvános szülői értekezleteket”, amelyeket egymással konfliktusban álló szülői csoportok szerveztek.
Mit jelent a rendőrségi erőforrások fokozott bevetése?
A rendőrségi erőforrások fokozott bevetése jelentős pénzügyi és operatív terhet ró Szerbia költségvetésére, valamint a rendvédelmi szervekre.
Amikor tavaly novemberben a Dr. Arčibald Rajs Rendőrségi Szakmai Egyesület Újvidékről reagált a bírósági blokádokra, amelyek biztosítására napi 50-70 rendőrt vezényeltek ki, becsléseik szerint a rendőrök bevetése napi 1000 euróba került. Ez az összeg tartalmazta az élelmiszercsomagokat, az üzemanyagköltségeket, a béremeléseket és a napidíjakat a bevetésben részt vevő rendőrök számára.
– Ez az összeg nem foglalja magában az alapfizetéseket, a járulékokat, a járművek amortizációját és egyéb költségeket, ami még nagyobb tényleges pénzügyi terhelésre utal – állította az egyesület.
Ezen kívül – ahogyan azt egy, az 021.rs portálnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő rendőr is elmondta – a többletbevetések után a rendőrök fizetésemelést kapnak. A rendszer szerint két bevetés után 5 százalék, három után 10, öt után 15 százalék, hat vagy több bevetés után pedig 20 százalék illetményemelés jár.
Demokratikus és társadalmi hatások
A rendőri erők fokozott jelenléte nem csupán pénzügyi következményekkel jár, hanem a demokrácia állapotáról és a hatalom tüntetésekhez való viszonyáról is árulkodik.
Számos önkormányzatban nagy létszámú rohamrendőrség akadályozta meg az ellenzéki képviselők belépését a közgyűlésekre, lehetővé téve ezzel, hogy a hatalom minden napirendi pontot egyhangúlag elfogadjon.
Ezért több elemző „a demokrácia és a jogállamiság számára katasztrofálisnak” nevezte ezt a gyakorlatot.
Emellett nemzetközi biztonsági szakértők és rendőri vezetők által készített kézikönyvek szerint a tömegoszlató felszerelés puszta jelenléte is fokozhatja az állampolgári ellenállást.
– Ha a rendőrség önkényesen és elnyomó módon próbálja érvényesíteni tekintélyét, az nagyobb eséllyel vezet összecsapásokhoz a tüntetőkkel. Ha a cél a béke fenntartása, a rendőröknek kerülniük kell a rohamfelszerelést, hacsak nem állnak fenn egyértelműen indokolható körülmények – olvasható a Harry Frank Guggenheim Alapítvány biztonsági szakértőkkel közösen készített kézikönyvében.
A dokumentum szerint a konfliktus elkerülése érdekében a rendőrségnek kommunikálnia kell a tüntetőkkel, és amennyiben fennáll az erőszak lehetősége, fokozatos válaszlépésekre kell építeni.
Nyitókép: Fotó: Beta
