Az idén ünnepeljük Rejtő Jenő (írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) születésének 120. évfordulóját. Ebből az alkalomból Varsányi Ferenc, nemzetközi hírnévnek örvendő magyar filmes javában készíti Rejtő Piszkos Fred, a kapitány című klasszikusának egész estés animációs filmváltozatát – írja az Index.hu.
Varsányi számos élő szereplős és dokumentumfilmet tudhat maga mögött. Többek között dolgozott Csupó Gábor világhírű stúdiójában is, ahol vezető rendezőként vett részt az Emmy-díjas Fecsegő tipegők (Rugrats) gyártásában. A Balázs Béla-díjas művész sikeres volt Hollywoodban, a Távol-Keleten és még ausztrál tulajdonú filmes cég vezetőjeként is.
Az animációs filmhez 2024 novemberében jelent meg az első kedvcsináló előzetes, amely óriási érdeklődést váltott ki – két nap alatt több mint egymillióan kattintottak rá. A karaktereknek olyan neves magyar színészek adják a hangjukat, mint Reviczky Gábor, Kerekes Vica, Fehér Tibor, Csőre Gábor vagy Für Anikó. A filmet egyébként 2020 óta fejlesztik a Nemzeti Filmintézet támogatásával, és jövőre mutathatják be.
Rejtő alkotásaiból több játékfilm és tévéjáték is készült, de ezek közül szinte az egyik sem tudta visszaadni a regények eredeti hangulatát.
A Sportszerelem című 1937-es film szinopszisát Rejtő írta, de az ő engedélye nélkül kezdték el forgatni.
Úrilány szobát keres című 1937-es vígjáték Rejtő (1936-os, Kulinyi Ernővel írott) színpadi zenés vígjátékának adaptációja, de „négerként” – hivatalosan más nevek alatt futva – részt vett az 1940-ben készült film történetének a megírásában is. 1963-ban Meztelen diplomata címen Palásthy György rendezte meg Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének (erősen átírt) filmváltozatát.
A Fehér folt című regényének egyik cselekményszálát Férjhez menni tilos! címen Zsurzs Éva vitte vászonra 1964-ben.
A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak címmel Somló Tamás készített egy filmet 1970-ben, amelyik az író utolsó heteit, napjait mutatja be. A haldoklása közben az író előtt látomásként megjelennek az általa teremtett, halhatatlan figurák.
Bánki Iván pedig Rejtő műveiből és az író önéletrajzi vonatkozásaiból készítette A magyar kabaré levelező tagja című filmjét 1986-ban, tíz évvel később pedig Bujtor István rendezésében mutatták be a felemásra sikeredett Három testőr Afrikában című filmet. 2015-ben pedig A detektív, a cowboy és a légió ötlete alapján készítették el A fekete múmia átka című tévéjátékot.
Gorcsev Iván, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Fülig Jimmy és Vanek úr megalkotója 1905. március 29-én látta meg a napvilágot Reich Jenőként. Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt (ezeket nem publikálta), majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Latabár Kálmánhoz, Salamon Bélához is. Számos legenda terjedt róla. Az egyik legnépszerűbb legenda szerint az író kéziratokkal fizetett a kávézókban, de ebből semmi sem igaz.
A másik halhatatlan legenda szerint az idegenlégióban szolgáló regényhőseinek a kalandjait a francia katonai alakulatnál eltöltött ideje ihlették, de ennek sincs valóságalapja, ugyanis saját maga eszelte ki és terjesztette légiós múltját. Sajnos ezt regényeinek az olvasói közül sokan nem tudták, és egykori idegenlégiósok szerint a magyarok közül sokan, regényei hatása alatt jelentkeztek az alakulathoz, amit persze nagyon gyorsan meg is bántak.
A halálát is legendák övezik. Rejtő a feljegyzések szerint a 101/19. munkásszázad tagjaként 1943. január 1-jén tűnt el a Szovjetunióban, Jevdakovó község területén. Azonban akadt olyan társa, aki azt állította, hogy Rejtő ruhát cserélt valakivel, és őt temették el helyette. Egy másik társ pedig három hónappal az állítólagos eltűnése után is találkozott az íróval. Azonban az író életét és munkásságát kutató Thuróczy Gergely szerint ezek a híresztelések valószínűtlenek.
Nyitókép: hajdupress.hu
