Szerbiában 300 ezerrel kevesebb fiskális számlát adtak ki azon a napon, amikor a fogyasztóvédők egyes kereskedelmi láncok bojkottjára szólították fel a lakosokat – hozta nyilvánosságra az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület a minap. A január 31-ére meghirdetett akció eredményeit pár napra rá erősítette meg az adóhivatal.
A jelentés szerint az említett napon 865.758 számlát adtak ki országunkban, míg előző nap 1.157.985-öt. Egy héttel a bojkott előtt pénteken 1.103.159, csütörtökön viszont 1.095.561 kiadott fiskális számlát jegyzett az adóhivatal. Az adatok azt mutatják, hogy a bojkott napján 21,5 százalékkal sikerült csökkenteni a kiadott számlák számát – mondta Dejan Gavrilović, az Efektiva egyesület szakembere. Hozzátette, hogy a szervezet által lekért kimutatások még mindig nem teljesek, hisz a forgalom értékét még nem kézbesítette számukra az adóhivatal.
Ennek ellenére az egyesület sikeresnek tekinti az akciót: szerintük sikerült megmozdítani a szerbiai lakosságot is afelé, hogy ne azokban a kereskedelmi láncokban vásároljon, amelyek a gyanú szerint magasan tartják az árakat az országunkban. Múlt év októberében ugyanis a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára az ügyészség a versenyszabályok megsértésének gyanújával hivatalos eljárást indított négy üzletlánc ellen Szerbiában. Azt szerették volna bizonyítani, hogy a Delhaize Serbia (Maxi és Shop&Go), a Mercator-S (Roda és Idea), az Univerexport-import és a DIS kereskedelmi láncok egyeztették az árakat, és ezzel megsértették a szabadversenyről szóló törvényt. Ennek érdekében részletes és visszatekintő árelemzéseket végeztek: a vizsgálat során hónapokig követték 35 kiválasztott árucikk árának az alakulását az említett kereskedők üzleteiben. Megállapították, hogy az alapvető élelmiszerek ára szinte azonos volt az érintett üzletláncokban annak ellenére is, hogy különböző feltételekkel szerezték be azokat. Az adatok elemzésével pedig arra is rávilágítottak, hogy 2023 áprilisától 2024 márciusáig a kiskereskedelmekben tapasztalt árnövekedés dupla akkora volt, mint amennyit az infláció okozott volna. Ugyanakkor 2016-tól 2023-ig a szóban forgó üzletláncok jelentős jövedelemre tettek szert, és megerősítették a pozíciójukat a piacon – hangsúlyozták a fogyasztóvédelmi bizottság elemzői októberben az ügyészségnek átadott jelentésükben. A szakemberek azonban már akkor figyelmeztettek arra, hogy a szabadverseny megszegése nehezen bizonyítható. Kiemelték: hosszútávon csak úgy lehet megingatni a magas élelmiszerárakat generáló monopóliumot, ha a lakosok nem vásárolnak a szóban forgó üzletláncokban, a fogyasztóvédők pedig időről időre bojkottra szólítják fel a polgárokat.
Pixabay
Szerbiában a január 31-ei bojkott mögött az Efektiva egyesület állt, amely az említett négy kereskedő listáját a Lidl bevásárlóközponttal is kiegészítette: határozatukat az említett üzletlánc magas haszonkulcsaival indokolták. Ugyanakkor hasonló kérdéseket vetettek fel, mint pár hónappal ezelőtt: hogyan magyarázható az, hogy a szerb termékek olcsóbbak az Egyesült Államokban, Németországban vagy Bosznia-Hercegovinában, mint a hazai piacon? A fogyasztóvédők szerint ennek kevés köze van az inflációhoz, sokkal inkább az említett üzletláncok hatalmas haszonkulcsával magyarázható. Az Efektiva információi szerint ugyanis a Delhaize Serbia 40 százalékos haszonnal működik, míg a többi említett üzletlánc 32–37 százalékos haszonkulcsot alkalmaz. Viszonyításképpen az európai országokban legfeljebb 25 százalékos haszonkulcsot engedhetnek meg maguknak a kereskedelmi láncok – emelik ki a szakemberek.
Az árakat magasan tartó monopólium ellen egyébként a régió országaiban is felszólaltak a fogyasztóvédők. Először Szlovéniában és Horvátországban hirdettek bojkottot. A legsikeresebbeknek a horvátok bizonyultak: a meghirdetett vásárlási korlátozás napján 44 százalékkal csökkentették a kiadott fiskális számlák számát, a vásárlás értéke pedig 53 százalékkal csappant meg aznap az országban a horvát adóhivatal jelentése szerint. Az akciót követően 250 termék ára tartósan is csökkent az országban – jelentették a horvát fogyasztóvédők.
A hihetetlenül magas élelmiszerárak ellen a montenegrói fogyasztóvédők is január 31-ére hirdettek meg bojkottot. Az ottani szakszervezetek csoportosulásának képviselője, Ivana Mihajlović aznap sikeresnek minősítette az akciót. Kiemelte, hogy országukban a politikusok is támogatták a magas élelmiszerárak elleni küzdelmet, többek között Milojko Spajić kormányfő is.
A monopóliumok megtörésének jelentőségére a bosznia-hercegovinai és észak-macedóniai fogyasztóvédelmi egyesületek is felhívták a figyelmet és meghirdették a bojkottot, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatják a megkezdett napi korlátozásokat. A fogyasztóvédők továbbra is hangsúlyozzák: a régióban a magas élelmiszerárakat kizárólag a lakosok összefogásával lehet visszaszorítani!
Nyitókép: Pixabay
